Századok – 2018
2018 / 6. szám - MŰHELY - Berecz Anita: Választók és választottak. Az egri képviselő-testületi tagok rokoni kapcsolatai a dualizmus korában
VÁLASZTÓK ÉS VÁLASZTOTTAK 1386 követően egy-egy választás során a testület harmada cserélődött ki folyamatosan, az újonnan megjelent képviselők száma – akik korábban nem szerepeltek a képviselők között – háromévente 27–32 fő volt. A korábbi képviselők szempontjából mindez 68– 73%-os személyi folytonosságot is jelentett. A testület másik felében tehát nagyobb volt a folytonosság, mint az az új képviselők számából következne. Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy a megválasztottak között hány képviselő szerepelt a későbbi választások alkalmával is, akkor a legnagyobb személyi kontinuitást az 1867-es és 1872-es testületi tagok között tapasztaljunk – annak ellenére, hogy ezekben az években volt a legnagyobb a kicserélődési arány. Ugyanakkor a képviselő-testületben eltöltött évek figyelembe vételével már kirajzolódnak a különbségek is, amennyiben a korszak végén, az újonnan bekerült képviselők számát vesszük figyelembe. A korábban nem szereplő képviselők létszámának összeadásával ugyanis azt tapasztaljuk, hogy a választottak több mint a felét az 1887 és 1890-es választásokat követően már új emberek tették ki. A képviselő-testület másik felében tehát kimutatható egy stabil rendszer – legalábbis a századfordulót megelőző évtizedig a gyakori személyváltások ellenére is. A kérdés, hogy kik voltak azok a képviselők, akik a testület folytonos részét jelentették. Ebből kifolyólag vizsgáltam meg a tagok családi kapcsolatait, hiszen az a 70 család, akinek legalább két tagja választott képviselőként szerepelt, a testület összlétszámának 48%-át (207 fő) adták, épp azt a részét, akiket többször megválasztottak a vizsgált korszak egészében. A családi folytonosság tehát igen erős volt. Az 1880-as évek végéig szinte ugyanazok a családok játszottak szerepet a városirányításban, a megválasztott családtagokkal adva a 60–70%-os stabilitást a testületben. Az 1890-es évektől azonban folyamatos csökkenést tapasztalunk a résztvevő családok körében: a korszak végén már kevesebb mint 20 korábbi család volt jelen a testületben, ezzel párhuzamosan az új, korábbi családokhoz rokonsági szinten nem köthető emberek száma fokozatosan növekedett. A továbbiakban arra keresem a választ, hogy milyen családokat választottak meg folyamatosan, illetve mi volt az oka annak, hogy a századforduló környékén ezek a családok eltűntek a város közéletéből.31 A családokat két típusba soroltam: egyikbe azok tartoztak, akik kevesebb mint 12 évig szerepeltek valamelyik családtaggal, ami legfeljebb 4 választást jelentett. A táblázat alapján 54 olyan családot találtam, akik nem tudták hosszú távon fenntartani pozíciójukat a testületben. Az ide tartozó 18 kézműves család eredete túlnyomó többségben kimutatható 31 A családoknál szereplő adatok a már említett források mellett a következőkből kerültek feldolgozásra: Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltár (a továbbiakban: MNL HML) V-45/b/6. k Eger város ház és földadókönyve (1855/56), V-45/b/10. k Eger város betűsoros névjegyzék az adófőkönyvhöz (1867), V-74/23. k Házadólajstrom (1884), V-72/b/50. Eger város birtokos lakosainak névsora 1887-ben, IV-416 141-158 Heves vármegyei felekezeti anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye (1827-1895), V-2/a/1. k Egri polgárjogot nyert egyének betűrendes jegyzéke.
