Századok – 2018
2018 / 6. szám - MŰHELY - Berecz Anita: Választók és választottak. Az egri képviselő-testületi tagok rokoni kapcsolatai a dualizmus korában
BERECZ ANITA 1383 Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy míg 1874-ig csak azok kerülhettek fel a választólistákra, akik jelentkeztek, addig azt követően minden választásra jogosult személyt évente össze kellett írni, a választójogi listákat pedig már nem csupán a választások előtt írták össze, hanem rendszeres közigazgatási feladat lett. 25 A választói aktivitást – ahogy Bácskai Vera is rámutatott az 1848-as pesti választások elemzésekor – a foglalkozás és a lakóhely közötti kapcsolat is nagyban befolyásolhatta.26 Ezért válna szükségessé a választókerületek és a lakosságuk számának összevetése a választók arányával és összetételükkel a vizsgált korszak egészében. Az egyes kerületek képviselőinek foglalkozás szerinti megoszlásának összehasonlítása a kerület általános társadalmi jellemzőivel szintén érdekes kutatási szempont lenne. Sajnos a választókerületek főbb társadalmi jellegzetességeinek felvázolására kevés lehetőség nyílik, azonban a választónévjegyzékek cenzusalap változásából a kerületek választóinak társadalmi összetételének átalakulására nagyvonalakban következtetni tudunk.27 Mindemellett a közbeeső évek névjegyzékeinek hiányá ban megkíséreltem összevetni a birtok cenzus változását a belvárosi ingatlanok eladás-vásárlás alakulásával azt vizsgálva, hogy párhuzamot lehet-e vonni a két adatsorral, és amennyiben igen, abból lehet-e a képviselő kerülethez való kötődésére is következtetni a továbbiakban.28 Ennek vizsgálatához a negyedben tapasztal ható évtizedenként számolt vásárlási arányból kivontam a városra jellemző értéket, amennyiben negatív számok kaptam, az eladás, illetve vásárlás szerepe a városi átlagtól elmaradt, ha pozitív számot, akkor meghaladta azt. A fennmaradt névjegyzékek adatai alapján a legszembetűnőbb változás, hogy a századfordulót követően a második negyedben már az ingatlannal nem rendelkező értelmiség és a kerülethez kereskedelmük vagy az iparuk alapján kötődő személyek jelentek meg, amire az 1900-as évek kiugróan megnövekedő jövedelem alapú (kereskedelem és ipar) cenzus is utal, magával vonva a birtok cenzus jelentőségének csökkenését. Ezzel együtt, míg az ingatlanvásárlás jelentősége az 1890-es évekig ebben a negyedben volt a legalacsonyabb, addig ezt követően a városi átlagot jelentősen 25 CJH 1874. évi XXXIII. tc. 36. §. „ki meghatározott választói jogosultsággal bír, a választók névjegyzékébe felveendő, habár személyesen nem jelentkezett is”. 26 Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban. (A választók és megválasztottak alapján). In: Tanulmányok Budapest Múltjából 19. Szerk. Tarjányi Sándor Bp. 1972. 283–325. A választói aktivitást tehát Eger esetében inkább a választó képesség hiánya, mintsem az akarat befolyásolta. 27 Az elemzésnél természetesen figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a választói jogcím nem minden esetben esett egybe a foglalkozással, ami hatással volt a választói jogcímek mögötti tényleg tartalomra is. Lásd Koroknai Ákos: Az 1896. évi választások a Délkelet-Dunántúlon II. (Módszertani kísérlet a választási statisztikák és a választói névjegyzékek elemzésére.) In: Baranyai Helytörténetírás 1985– 1986. Szerk. Szita László. Pécs 1986. 215–299. 28 Az elemzéshez az Egri Körzeti Földhivatalban található 1890-es kataszteri térképhez tartozó belvárosi tulajdonlapokat használtam fel. Az elmúlt években 539 belvárosi ingatlan tulajdonjogi változását dolgoztam fel, az adatokat pedig egy adatbázisban rögzítettem.