Századok – 2018

2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Glant Tibor – Juhász Balázs – Ablonczy Balázs: Nemzetközi segély- és segítőakciók a volt Osztrák–Magyar Monarchia területén (1918–1923)

NEMZETKÖZI SEGÉLY- ÉS SEGÍTŐAKCIÓK A VOLT OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA TERÜLETÉN 1338 lehetőségei közötti különbséget jól mutatja, hogy előbbi a háború alatt és után több segítséget nyújtott Olaszországnak (2 150 150 000 $), mint amennyi össze­sen jutott Ausztriának a fegyverszünet után (103 075 200 $).49 A berni magállapodás végül jelentős szerepet biztosított Olaszországnak a se­gélyek célba juttatásában.50 A szállítások január végén váltak igazán intenzívvé, amikortól az innsbrucki vonalon és Ljubljanán keresztül napi egy, a Tarvisio‒ Villach vonalon pedig napi két szerelvény áthaladását garantálták. Ekkor alakult ki az a szokás is, hogy a szerelvényeket olasz katonák kísérték. 51 Rivalitások 1919 februárjában elkezdte működését Triesztben a Hoover-féle bizottság, mely­nek olasz tagja Achille Trovati lovag lett.52 Ez annyiban bonyolította a helyzetet, hogy a sok-sok nemzetközi bizottság csak élesebbé tette a versenyt abban a kér­désben, hogy vajon ki tett többet Ausztriáért és általában a térségért. 1919. május végén az olasz hatóságok már ott tartottak, hogy propagandacélból biztosítot­tak 100 000 lírát bécsi politikai megbízottjuknak, Gino Macchioro-Vivalbának, akinek azt kellett terjesztenie, hogy az első segítséget Olaszország nyújtotta, 53 a Német-Ausztriának szánt élelmiszer több mint háromnegyede olasz eredetű, a többi pedig az angoloktól származik, ezzel szemben a franciák semmit se adtak. 54 49 Az Ausztriának szánt segélyek 1,96%-a számított olasz pénznek, 52,83%-a pedig amerikainak. Herbert Hoover: An American epic III. Famine in Forty-Five Nations: the battle on the front line, 1914–1923. Chicago 1961. 17., 121. 50 Az olasz hatóságok ekkor sem végeztek tökéletes munkát, ugyanis nem tisztázták az antantbizottság tagjaként Bécsben tartózkodó Vincenzo Giuffrida, mint az Ausztriának nyújtandó segélyeket szállító Trieszti Szövetséges Ellátási Bizottság elnöke, illetve a már korábban Bécsben tartózkodó és hasonló feladatot ellátó olasz katonai misszió hatáskörét. Ez utóbbit Pietro Badoglio vezérkari főnök helyettes­nek utólag, külön kellett kérnie. Lásd ACS, PDM PGM, 196., 900. A.C.Op. Pietro Badoglio Vittorio Emanuele Orlandónak, Armando Diaznak, Silvio Crespinek. 1919. jan. 3. 51 Mitteilungen des Staatsamtes i. m. 14. A ljubljanai vonal használatát az olasz hadsereg erősen ellenez­te, ugyanis a rossz olasz–jugoszláv viszony miatt nem tartották biztosítottnak ezen az útvonalon a szállít­mányok célba érését. ACS, PCM PGM, 196., 3253. sz. távirat. Pietro Badoglio Vittorio Emanuele Or­landónak, Sidney Sonninónak, Silvio Crespinek. Olaszország [Abano], 1919. jan. 16. 13:25. A bécsi olasz fegyverszüneti bizottság parancsnok helyettese, Alberti tábornok más angol és olasz tisztekkel együtt pont a különféle akadályok elkerülése végett járta be a ljubljanai vonalat. Ha a jugoszláv hatóságok nem működtek volna együtt, akkor Olaszország jogot kapott volna a vonal katonai megszállására. Ebből is látszik, hogy a segélyszállítmányok ügye mekkora lehetőségeket biztosított az olaszoknak. ACS, PCM PGM, 196., B3530. sz. átirat. Paolo Murialdi Vittorio Emanuele Orlandónak. Róma, 1919. jan. 29. 52 Mitteilungen des Staatsamtes i. m. 20. 53 Korábban az olaszok is elismerték, hogy az elsőség a svájciakat illeti. Lásd 46. jegyz. 54 Az olasz eredet azt jelentette, hogy Triesztben rakodták ki az árut, de ezek ténylegesen a világ minden tájáról jöttek. A maradékot például az amerikaiak, a dánok, a franciák, a norvégok, a románok stb. szál­lították. Az áruk pontosabb eredetének megállapításához a kifizetett valuták arányát lásd Mitteilungen des Staatsamtes i. m. 48.; I Documenti Diplomatici Italiani. Sesta serie Vol. III. A cura di: Renato Grispo. Roma 2007. Nr. 631. Silvio Crespi Gino Macchioro Vivalbának. Párizs, 1919. máj. 28. 20:00. 641.

Next

/
Oldalképek
Tartalom