Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Glant Tibor – Juhász Balázs – Ablonczy Balázs: Nemzetközi segély- és segítőakciók a volt Osztrák–Magyar Monarchia területén (1918–1923)
NEMZETKÖZI SEGÉLY- ÉS SEGÍTŐAKCIÓK A VOLT OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA TERÜLETÉN 1324 összpontosított. A háború után azonban megjelent a profi üzletemberek által koordinált, szállítmányozási, táplálkozási és gyermekgondozási szakembereket bevonó, jelentős privát és állami forrásokat is megmozgató, határokon átívelő humanitárius segélyezés. Ebben az Egyesült Államok (politikai és gazdasági súlya miatt) főszerepet játszott. A fegyverszünetet követően a háborús áldozatok (megcsonkított emberi testek, éhező gyerekek, szétszakadt családok) iránti szimpátiát fokozatosan kezdte kiegészíteni egy új jogi narratíva az áldozatok jogairól. (Ilyen kérdés volt például a háború idején született gyermekek kérdése.) Felmerült ugyanis a kérdés, hogy nemzetállami szinten, egyszeri lépésekkel kezelhető-e a világháború (legtágabb értelemben vett) áldozatainak problémarendszere, vagy nemzetközi szabályozásra van szükség. A békefeltételeket diktáló győztes államok körében a békekonferencia során konszenzus alakult ki az utóbbi mellett. A humanitárius kontra emberi jogi dimenzióban folyó (alapvetően elméleti) vitákat végül az egyes kérdéskörök különválasztásával rendezték.8 A Népszövetség alkotmánya számos jogi kérdést vont a szervezet felügyelete alá (például a munkajog terén), de az egyes békeszerződéseket külön is kiegészítették kisebbségvédelmi szerződésekkel (így a győztes kisállamok esetében) és/vagy a nemzetközi kereskedelem szabadságát garantáló külön-megállapodásokkal (például a korridorok és a dunai hajózás kérdésében). A humanitárius segélyezés háború utáni átalakulásának leglátványosabb eleme a politikai dimenzió volt, és ebben érhető leginkább tetten az amerikai befolyás. A következőkben ennek három aspektusát vizsgáljuk meg: a retorikait, az infrastrukturálist és a napi politikai vonatkozásokat. Retorika Ahogyan a bevezetőben említettük, az amerikaiak leggyakrabban a „katasztrófa” és a „lehetőség” szavakat használták a háború kitörésével kapcsolatban. A disaster (katasztrófa) szó a háborús konnotációban leggyakrabban a disaster relief (kataszt rófa utáni mentőakció, segélyezés) szókapcsolatban jelent meg. Az ARC és a CRB példája jól mutatja, hogy a civil szféra azonnal lépett is az ügyben. A „lehetőség” azonban az USA deklarált politikai semlegessége ellen dolgozott. A háború során az Egyesült Államok adósból hitelezővé vált. Wilson hiába kérte a keleti parti pénzügyi köröket, hogy ne hitelezzenek a hadban állóknak, a Morgan bankház hivatalosan is elvállalta a nyugati szövetségesek amerikai pénzügyi képviseletét. A La Manche-t és Gibraltárt lezáró brit blokád miatt az amerikai–német tengeri kereskedelem 1915. végére gyakorlatilag megszűnt. A központi hatalmak diplomatái 8 Uo. 18–132.
