Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Bódy Zsombor: Gyár és földbirtok a nagy háborúban és az összeomlásban
GYÁR ÉS FÖLDBIRTOK A NAGY HÁBORÚBAN ÉS AZ ÖSSZEOMLÁSBAN 1286 Hasonló vita zajlott arról is, hogy a döntéseket kik és milyen formában legyenek jogosultak meghozni. Egyesek azt javasolták, hogy a döntéshozatal decentralizált legyen, és vonják be az érdekelteket is. Ezt a kisgazda vonalat képviselő Neubauer épp úgy támogatta, mint a vármegyei gazdasági egyesületek egyes képviselői, akik attól tartottak, hogy olyan „pesti emberek” fognak elvi szempontok alapján, hozzáértés nélkül dönteni, akik a konkrét vidéki viszonyokkal nincsenek tisztában. Mások viszont – Sebess Dénes80 például – éppen attól óvtak, hogy „falusi kupaktanácsok” döntsenek a birtokrendezés ügyeiben, s azt javasolták, hogy lehetőleg ne az érdekelt felek döntsenek. Néhányan azt igényelték, hogy a birtokosok maguk jelölhessék ki, hogy földjeik mely részét kívánják feláldozni, de ezt Rubinek sem helyeselte. Szerinte a birtokosokat természetesen meghallgatják majd, szempontjaikat figyelembe is veszik, de nem dönthetnek ők maguk. A tervezet annak eldöntését, hogy kinek a földjét vegyék igénybe és ki részesüljön földjuttatásban, az úgynevezett földbirtokrendező bíróságokra bízta, amelyek jogászi vezetés alatt állnak és a bírósági eljárásokhoz hasonló procedúrában döntenek a felek meghallgatása után. Ez a jogszerűség és az intézményes igazságszolgáltatási eljárások presztízsét illető konszenzusból fakadt.81 Viszont a földbir tokrendező tanács tagjaiként – a hivatalból kinevezettek mellett – mégis csak az érdekeltek delegáltjai kellett szerepeljenek. E kérdésben az értekezlet résztvevőinek többsége – Darányi Ignáccal az élen – azt képviselte, hogy a nagyobb súlyú egyesületek, mint az OMGE, a Gazdaszövetség és még egy sor más szerveződés is kapjon lehetőséget a tagok delegálására. Rubinek azonban minden ellenkező igénnyel szemben ragaszkodott ahhoz, hogy a földbirtokrendező bizottságokba kizárólag az agrárkamarák delegáljanak tagokat.82 El akarta kerülni azt a vitát, hogy az érdekeltek szervezetei közül melyik jogosult és melyik nem delegáltak útján belefolyni a földbirtokrendezésbe. Ez a megoldás – amint az értekezlet egyes elsősorban a hadinyereségen vásárolt birtokokat akarták a juttatások forrásaként megjelölni, mások pedig a megelőző 30 évben gazdát cserélt birtokokat tartották célravezetőnek igénybe venni, ami a közvélekedés szerint megint csak elsősorban zsidó tulajdonosokat érintett volna hátrányosan. Prónay György báró láthatóan kereste annak a módját, hogy miként kerülhetne bele a törvénybe, hogy elsősorban zsidóktól kell földet a juttatások céljára igénybe venni, de az értekezlet többsége erre érzékelhetően nem látott lehetőséget. 80 Jogász, igazságügyi államtitkár (1916–1918), a székely nemzeti tanács tagja. 81 Az állami hatóságoknak a földreform levezénylésében való szerepvállalása a politikai protekció, nepotizmus, korrupció veszélyét idézte fel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei gazdasági egyesület számára is. Ezért ők is független, jogszolgáltatásszerű eljárást szorgalmaztak. By: A földreformhoz. Köztelek 30. (1920) 6. sz. 81–82. 82 Az Országos Földbirtokrendező Bíróságba végül csak az Országos Mezőgazdasági Kamara delegált tagokat, illetve további egy–egy tagot hat érintett minisztérium – akik a kormány szempontjait képviselték, és nagy súlya volt a Kúria és a Közigazgatási Bíróság által a saját tagjaik közül választott delegáltaknak. 1920. XXXVI. tc. 6. §.
