Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Pálvölgyi Balázs: Lehetetlen küldetés. A magyar migrációs politika kihívásai (1900-1924)
LEHETETLEN KÜLDETÉS 130 voltak felelősségre vonhatók a katonai szolgálat letöltésének elmulasztása miatt. 10 Ezen probléma kezelése azonban – tekintettel annak nemzetközi jogi, illetve Monarchia-szintű kérdéseire – már jóval túlmutatott a kivándorlás jelenségével szemben kialakított kormányzati stratégia tényleges hatókörén. A kormány hiába fogalmazta meg később a szerződés felmondásának szükségességét, arra a világháború kitöréséig nem került sor.11 A katonakötelesek (jogosulatlan) kivándorlá sának visszaszorítása, valamint az összehangolt fellépés érdekében hosszú, s kevés sikert hozó tárgyalásokba bocsátkozott az osztrák féllel.12 A legfontosabb eredmé nyek talán az általános határőrizeti rendszer kiépítéséhez voltak köthetők, melyek természetesen nemcsak a katonakötelesek kivándorlására, hanem a jogosulatlan kivándorlás általános problémájára is nyújtottak megoldást. 13 A biztonsági problémák másik elemét a kivándorlók jelentős arányát kitevő nemzetiségi kivándorlók lojalitásának biztosítása, s ezzel összefüggésben az asszimiláció kezelésének kérdése alkotta. A kormányzat a rendelkezésére álló forrásokat – egy összehangolt lépéssorozat, az „Amerikai akció” keretében – a magyar nemzetiségűek mellett a két legfontosabbnak ítélt nemzetiségi kivándorló csoporttal, a szlovákokkal és ruszinokkal kapcsolatos intézkedésekben kívánta összpontosítani. 14 Az Egyesült Államokban élő magyarországi, nemzetiségi kivándorlók között a legnagyobb csoportot alkotó szlovákok váltak meghatározóvá.15 Nyilvánvalóvá vált a kormány számára, hogy a nemzetiségi kivándorlók tevékenysége, stratégiája, illetve a kivándorlás alakulása nem csupán gazdasági kérdés, hanem összefügg 10 Királyfi Árpád: Az 1871:XLIII. t.cz.-be iktatott államszerződés. Különlenyomat a „Jogállam” XII. évfolyamának 7–10. füzetéből. Bp. 1913. 28. 11 A honvédelmi miniszter a közös külügyminiszternek. Bp. 1901. dec. 13. Österreichisches Staatsarchiv (a továbbiakban: ÖStA) Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban: HHStA) Ministerium des Äußern (a továbbiakban: MdÄ) Administrative Registratur (a továbbiakban: AR) 57-50-I. 12 Belügyminiszter a közös hadügyminiszternek. Bp., 1908. dec. 18. MNL OL K 150-3609-1910-V-20-22489.; Hans Chmelar: Höhepunkt der österreichischen Auswanderung. Wien 1974. 46. 13 Csapó Csaba: A magyar királyi csendőrség története. Pécs 1999. 119.; Parádi József: A dualista Magyarország határőrizete a migráció tükrében. In: Migráció. Tanulmánygyűjtemény I. Szerk. Illés Sándor – Tóth Pál Péter. Bp. 1998. 57–72. 14 A kivándorlók politikai magatartásával elsőként a Széll-kormány kezdett foglalkozni, s ekkor került sor az akció alapjainak kidolgozására is. Ebben meghatározó részt vállalt az ekkor a miniszterelnökségen dolgozó Klebelsberg Kuno is, megfogalmazva az akció valódi céljait. Az akció egészen 1918-ig működött. Lásd Klebelsberg által készített felterjesztés. Bp., 1903. febr. 25. MNL OL Miniszterelnökségi levéltár, központilag iktatott és irattározott iratok (K 26) 574-1903-XVI-71-879., továbbá Szarka László: A szlovák kérdés a magyar kormány nemzetiségi politikájában 1906–1918. Történelmi Szemle 35. (1993) 68.; Fejős Zoltán: Az anyanyelvi oktatástól az etnikus kultúra átörökítéséig. Magyar iskolaügy Amerikában 1890 és 1940 között. In: Magyarságkutatás, 1990–1991. A Magyarságkutató Intézet Évkönyve. Szerk. Juhász Gyula. Bp. 1991. 8.; Monika Glettler: Pittsburgh–Wien–Budapest Programm und Praxis der Nationalitätenpolitik bei der Auswanderung der ungarischen Slowaken nach Amerika um 1900. Wien 1980. 109–115. 15 A Magyar Szent Korona országainak i. m. 59.; Puskás J.: Kelet-Európából az USA-ba i. m.155–156.
