Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szűts István Gergely: Optálási jegyzőkönyvek mint a trianoni menekültkérdés forrásai
OPTÁLÁSI JEGYZŐKÖNYVEK MINT A TRIANONI MENEKÜLTKÉRDÉS FORRÁSAI 1260 szereplő közszolgálati alkalmazottak többsége valóban 1918 novemberét követően menekült/költözött a magyar fennhatóság alatt maradt területekre. Az OMH 1924-es jelentését figyelembe véve ugyancsak megállapítható, hogy földrajzi helyzetüktől függően a három városban optáltak származási aránya majdnem megegyezik az országos átlagéval. Azaz a Romániából érkezettek 56,2%-os aránya itt 40,6%, a Csehszlovákiából érkezettek 30,5%-a itt 33,8%, míg a Szerb‒Horvát‒ Szlovén Királyságból származóké majdnem megegyező, 12,8% és 11,6%. Természetesen mindhárom település esetében a városhoz közel eső szomszédos országokból érkezettek voltak többségben. Szombathely és Gyula határváros lett, míg Miskolc a szomszédos Kassától számtalan hivatali funkciót vett át. Mindezek nagyban meghatározták, hogy kik optáltak, és kik telepedtek le a városban. Az azonban egyáltalán nem volt biztos, hogy az adott személy és családja az optálás leadásának helyszínén is maradt 1922 nyara után. A társadalmi mobilitás ugyanis – különösen térben, főként Budapest felé87 – rendkívül nagy volt az egzisztenciát vesztett menekültek körében. 88 OPTANT REGISTERS AS SOURCES FOR THE POST-WORLD-WAR I REFUGEE PROBLEM by István Gergely Szűts SUMMARY According to official data, some 350 000 people moved to Hungary from the successor states of the Austro-Hungarian Monarchy after World War I. In view of the initial lack of registration of refugees, the number was certainly higher, probably between 400 000 and 430 000. Due to the destruction of the archives of the National Refugee Office, it is now impossible to determine the exact number of those who arrived to Hungary between 1918 and 1924. Consequently, it is only with the help of sources of a different nature that more can be learnt about the social composition of the refugees. An important but rarely used group of sources is constituted by the optant registers, containing data about those who petitioned for Hungarian citizenship, which were filled out in 1921‒22, and have partly survived. The present study explores the data of people aiming to maintain or obtain Hungarian citizenship who were registered at three different points in the country: at Gyula, Miskolc, and Szombathely. Most of these petitioners arrived as refugees from the successor states, and their registered personal data offer the possibility of a micro-level analysis of their social characteristics. 87 Mivel a menekültek többsége a fővárosba, illetve az ország középső területeire igyekezett eljutni, a budapesti és környéki állomások többsége 1919 őszére szinte teljesen megtelt. Ennek, és főleg az egy évvel később meginduló újabb menekülthullámnak köszönhetően a MÁV vezetősége és az OMH egy hálószerű logisztikai rendszer létrehozásával próbálta ellenőrzése alatt tartani a helyzetet és meggátolni, hogy a menekültek tömegesen Budapestre juthassanak. Szűts I. G.: Vasutas vagonlakók i. m. 102. 88 Ablonczy B.: Sérelem, jogfolytonosság i. m. 168.; Szűts I. G.: Vasutas vagonlakók i. m. 102.
