Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szűts István Gergely: Optálási jegyzőkönyvek mint a trianoni menekültkérdés forrásai
OPTÁLÁSI JEGYZŐKÖNYVEK MINT A TRIANONI MENEKÜLTKÉRDÉS FORRÁSAI 1258 A gyulai optánsok esetében azt is figyelembe kell venni, hogy az 1916-os erdélyi román betörés miatt az ország belseje felé menekültek közül többen itt leltek menedékre, majd később itt is maradtak.76 Bár 1918 tavaszán a székelyföldi te rületekre visszaköltöztették az onnan származó menekültek nagy részét, ám nem mindenki tért vissza szülőföldjére vagy korábbi állomáshelyére. Ilyen volt például dr. Petrovszky György is, aki 1920 októberében sajtó útján hirdette ki, hogy Kézdivásárhelyről végleg áttette ügyvédi irodáját Gyulára. 77 A határmenti várossá vált Gyula új közszolgálati funkciókat és hivatalokat kapott. Ezekben az években a város örömmel látott volna falai között oktatási intézményeket is. Mivel a nagyváradi egyházmegyét szinte kettévágta az új trianoni határ, ezért felmerült a püspökség teljes odaköltöztetése is. Gyula úgy tűnik örömmel befogadta volna a váradi jogakadémiát,78 – különösen hogy a mára marosszigeti Hódmezővásárhelyre költözött – ám végül nem püspökség, hanem helynökség jött létre a városban. Miskolc esetében közeli fekvése valamit több hivatali funkciójának és alkalmazottjának átköltöztetése miatt Kassa volt a legfontosabb kibocsátó város. Az összes optáló 10%-a Kassát jelölte meg illetőségnek, többségük állami alkalmazottként dolgozott a csehszlovák megszállásig. A kassai optánsok közül az Ajtay család történetét érdemes röviden bemutatni. Ajtay Sándor és négy gyermeke – közülük a legidősebb Sándor már családjával együtt – optált Miskolcra 1921 tavaszán. Az ekkor 33 éves ifjabb Ajtay Sándor és 25 éves húga a kassai postaigazgatóságon dolgozott korábban, Sándor ikertestvére, Piroska hajadon, míg a 18 éves Lajos tanulóként regisztrált. Idősebb Ajtay Sándor számvevőségi főtanácsos tíz évvel később menekülésükről, valamint utolsó kassai napjaikról rövid visszaemlékezést jelentetett meg.79 Eszerint a csehszlovák megszállást, majd a postaigazgatóság költöztetését követően a család – immár munka nélkül – továbbra is a városban maradt. A családfő napszámosként próbálta eltartani a családját, 1921-ben azonban végül mégis a kiköltözés mellett döntöttek. Ezt követően másfél évig a miskolci Gömöri pályaudvar oldalvágányain éltek vagonlakóként, majd különböző ideiglenes lakások után, 1924-ben az újonnan elkészült és nagyrészt menekültek által lakott Hodobay-telepre80 költöztek. 81 Ajtay Vilma szüleivel együtt élt a telepen, és a menekültek által alapított 76 Uo. 333. 77 Békés, 1920. október 16. 3. 78 Jogakadémia Gyulán. Békés, 1921. március 16. 1. 79 Ajtay Sándor nyugalmazott posta-számvevőségi főtanácsos visszaemlékezése, 1931. október 31. In: Menekültek könyve. Szerk. Tisza Miksa. Miskolc 1940. 4–7. 80 Szűts István Gergely: Barakkok és tisztviselővillák. A trianoni menekülteket befogadó miskolci telepek helyzete az 1920-as években. Kisebbségkutatás 18. (2009) 435–452. 81 Ajtay Sándor nyugalmazott posta-számvevőségi i. m. 6.
