Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Pálvölgyi Balázs: Lehetetlen küldetés. A magyar migrációs politika kihívásai (1900-1924)
128 LEHETETLEN KÜLDETÉS többféleképpen népszerűsítették a kivándorlást, így a közvélemény és a politikai döntéshozók szemében természetes módon kapcsolódott össze a kivándorlás erősödése tevékenységükkel. Ezért az intézkedések elsődleges célpontjává is a köny nyen azonosítható csoportot képező, ugyanakkor szinte semmilyen érdekérvényesítő képességgel nem rendelkező kivándorlási ügynökök váltak. Az 1881-es kivándorlási ügynökökről szóló törvény nyomán végeredményben sor került az ügynöki tevékenység betiltására, s a hatóságok munkáját ettől kezdve nagyrészt a „titkos ügynökök” elleni fellépés tette ki. Mégis, jól látszott, hogy az erőfeszítések ellenére sem lehetséges a törvény betartatása, s a kivándorlási üzletben érdekeltek továbbra is megtalálták azokat a lehetőségeket, melyekkel a hajójegyek folyamatos eladását biztosítani tudták. 4 A szabályozás kényszere – A kivándorlási politika eszközei 1900–1914 A magyar kivándorlási politika kialakítása A Széll-kormány által meghirdetett kivándorlási politika kiindulópontként továbbra is elfogadta a kivándorlás szabadságának elvét. A miniszterelnök véleménye szerint a kivándorlási politika és az állami beavatkozás célja, hogy a kivándorlók ne induljanak el veszélyes célpontok felé, azaz lehetőség szerint ne jussanak olyan helyzetbe, melyben a magyar államnak kell közvetlen segítséget nyújtania számukra, illetve az, hogy meghatározott ideig tartó külföldi munkavállalás leteltével a kivándorló hazatérjen az országba. Mindennek biztosítása érdekében pedig szükség van a hajójegy-értékesítés, a kivándorláshoz kapcsolódó szolgáltatások tartalmának ellenőrzésére és felügyeletére, a kivándoroltak számára biztosított egyéb, a munkakereséshez kapcsolódó intézményrendszer létrehozására, a kivándorlók nemzeti identitásának megőrzését szolgáló, illetve a magyar állam felé fennálló lojalitásának biztosítását célzó lépések megtételére, s nem utolsósorban a jogosulatlan kivándorlás visszaszorítására. 5 A kivándorlás szabályozásával, illetve a kivándorlás visszaszorításával kapcsolatos lépések megtételére azonban csak meglehetősen szűk keretek között kerülhetett sor. Jóllehet a kortársak már rámutattak az összetett kivándorlási probléma elsősorban gazdasági jellegű okaira – a kötött nagybirtokok és a törpebirtokok 4 Zemplén vármegye közigazgatási bizottságának felterjesztése. 1888. máj. 11. MNL OL K 150-1693-1888-VII-14-14733. 5 Az 1901. évi október hó 24-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója VII. Bp. 1902. 124. ülés (1901. június 17.) 288–289.
