Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szűts István Gergely: Optálási jegyzőkönyvek mint a trianoni menekültkérdés forrásai
SZŰTS ISTVÁN GERGELY 1251 Napjainkban a folyamatosan bővülő digitális adatbázisoknak köszönhetően mégis lehetőség van arra, hogy néhány – például jelentősebb pozíciókat betöltő – személy esetében rekonstruálhassuk a vizsgált korszakra eső élettörténeteket. Szerencsés esetben így fény derülhet arra is, hogy az optáló az első világháború után érkezett-e a magyar fennhatóság alatt maradt vármegyékbe vagy már korábban is itt élt. Mindez elsősorban a közalkalmazottaknál lehet kutatási program, hiszen esetükben hivatali útjuk alakulása különböző értesítőkből, névjegyzékekből valamint egy-egy vármegye vezető testületét bemutató kötetekből legtöbb esetben nyomon követhető. 53 Az eddig azonosított személyek esetében egyértelműnek látszik, hogy az optáló közszolgálati alkalmazottak döntő többsége valóban az impériumváltás következtében érkezett Magyarországra és kérvényezte magyar állampolgárságát. 54 Kis hányaduk élt csak már 1918 ősze előtt is itt, ám ők az elcsatolt területeken rendelkeztek illetősséggel. Az online adatbázisok mellett a gyulai városháza akkurátus hivatalnokainak köszönhetően az itt felvett jegyzőkönyvből egyéb módon is következtetni tudunk az egyes kérvényezők élettörténetére. Gyulán ugyanis nemcsak a gyermekek számát, keresztnevét, hanem születési helyét és idejét is feljegyezték. Ez utóbbiak alapján nyomon követhető, hogy a családok egy-egy gyermek születésekor éppen hol tartózkodtak. Az optálás során regisztrált 217, 18 év alatti gyermek közül 48-an 1918 novembere után Gyulán vagy közvetlen közelében születtek. Ez majdnem egynegyede az összes optált gyermeknek. Többségük nem elsőszülött volt, tehát a többgyermekes családok esetében a születési helyből következtetni lehet a család mobilizációjára is. Ezeket az adatokat végig olvasva láthatóvá vállnak az 1918 ősze és az optálás regisztrálása közötti menekülés/költözés állomásai is. Jó példa erre a székelyudvarhelyi illetőségű, az optálás idején 30 esztendős özvegy Várady Gyuláné, akinek első gyermeke 1911-ben Marosvásárhelyen, a második 1917-ben Karánsebesen, míg a harmadik 1919 decemberében Gyulán született. A váradfenesi illetőségű, az optálás idején 32 éves Posta Ferenc MÁV segédtisztnek és nejének első gyermeke 1917-ben Nagyváradon, míg a második 1918 decemberében már Gyulán látta meg a napvilágot. Szombathely és Gyula esetében a nős optálók házastársainak születési helyei is ismertek. Ez alapján megállapítható, hogy az illetősége miatt immár külföldinek számító családfők 20,2%-a Vasba, míg 24,8%-a Békésbe, a feleség magyarországi 53 Szombathely esetében lásd Halász Imre: Vasmegyei fejek. Szombathely 1930., Gyula esetében pedig Oroszlány Gábor: Békésvármegye tíz éve 1918–1928. Gyula 1929. 54 Aradi Gábor Tolna megyében végzett kutatása során szintén arra a következtetésre jutott, hogy az optánsok többsége a háború után menekült az utódállamokból Magyarországra. Aradi G.: Az optálás kérdése i. m.
