Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szeghy-Gayer Veronika: Államfordulat és az újrastrukturálódó helyi elit Bártfán (1918–1919)
SZEGHY-GAYER VERONIKA 1227 Tanács kérvényével foglalkozott, amelyben karácsonyi ajándékként lisztet és pénzsegélyt követelt a frontról hazatérő katonáknak.70 Ezzel párhuzamosan a ha talmi átmenet ideje alatt folyamatosan problémát jelentett a Galíciából érkező menekültáradat. A „bártfai volt katonák szabad szervezete” 1918 decemberében kérvényben fordult a tanácshoz, hogy utasítsa ki az idegeneket.71 Másik fennmaradt beadványukban felhívták a figyelmet a virágzó élelmiszer-csempészetre, a növekvő munkanélküliségre, valamint arra is, hogy a menekültek „nemzetiségi szempontból” izgatják a lakosságot, s miattuk komoly élelmiszerhiány fog fellépni a városban.72 1919-re mintegy 400 zsidó menekült családot regisztráltak a hivatalok Bártfán, melyeknek kevesebb mint a fele kapott tartózkodási engedélyt. 73 Mindezek alapján tehát ha nem is rajzolódik ki teljes kép arról, hogy miként élte át Bártfa 1918 őszét és kora telét, megállapítható, hogy akárcsak országszerte, itt is akadozott az ellátás, és egyre kezelhetetlenebbé vált a leszerelt katonák követelőzése. Bártfán emellett a helyi politikai elitet komoly kíhivások elé állította a galíciai menekültkérdés kezelése is. Így minden bizonnyal voltak jópáran, akiknek megkönnyebbülést hozott a cseh és szlovák csapatok 1919. január 4-én történő bevonulása Bártfára, amitől többen a rend helyreállítását várták. A Bártfai Nemzetőrség parancsnoka a városhoz fordult segítségért 1919. január 3-án, egy nappal a „csehszlovák” csapatok városba érkezése előtt. Kérvényében közölte, hogy az Eperjesen székelő „cseh-szlovák megszálló sereg parancsnokával” kapcsolatba lépett, s tőle azt az utasítást kapta, hogy maradjon a helyén. Feladata továbbra is a belső rend fenntartása és biztosítása, valamint az élelmiszer-csempészet megakadályozása. A magyar parancsnok az esedékes illetmények kifizetését pedig a várostól várta. 74 Menekült tisztviselők A törvényhatósági bizottság tagjai közül egyedül Mészáros Lajos főjegyző viselkedésén lehetett már 1918 végén észlelni az elbizonytalanodás jeleit. A főjegyző ugyanis decemberben szabadságolási kérvényt nyújtott be a városi tanácshoz, s noha 1919. február 15-én, vagyis a cseh és szlovák csapatok megérkezése után még ő is részt vett 70 ŠA PO, Ba, f. MMB, Korešpondencie, 26. d., A bártfai szab. nemzeti város képviselő-testülete által 1918. évi december hó 10-én tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 71 ŠA PO, Ba, f. MMB, Korešpondencie, 26. d., 4650 Jármay Pál, a Harctérről hazaérkezett katonák szabad szervezetének elnöke a városi tanácshoz. Bártfa, dátum nélkül. 72 ŠA PO, Ba, f. MMB, Korešpondencie, 25. d., Iratszám 5902. A Bártfa város volt katonák szabad szervezetétől a városi tanácshoz. Bártfa, 1918. dec. 19. 73 Rebekah Klein-Pejšová: Mapping Jewish Loyalties in Interwar Slovakia. Bloomington–Indianapolis 2015. 40. 74 ŠA PO, Ba, f. MMB, Korešpondencie, 27. d., Iratszám 2/1919. A Bártfai Nemzetőrség levele a városi tanácshoz. Bártfa, 1919. jan. 3.
