Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szeghy-Gayer Veronika: Államfordulat és az újrastrukturálódó helyi elit Bártfán (1918–1919)
ÁLLAMFORDULAT ÉS AZ ÚJRASTRUKTURÁLÓDÓ HELYI ELIT BÁRTFÁN (1918–1919) 1218 Krpelec művéből nem derül ki egyértelműen, hogy maga a szerző Bártfán átélte, vagy mások elmondásából rekonstruálta az eseményeket. Gyakran fogalmaz úgy, hogy „azt beszélik”, vagy „állítólag”, s számtalan anekdotaszerű rövid történetet örökít meg, melynek valóságtartalma ma már aligha ellenőrizhető.12 Ilyen például az a Tanácsköztársaság időszakára vonatkozó néhány oldal is, ahol közli, hogy a bolsevikokat állítólag maga a polgármester is így üdvözölte: „Elvtársak, én is proletár vagyok, mert csak abból élek, amit a fizetés ad!” – mondta, majd ezt követően – Krpelec elbeszélése szerint – mégis fel akarták őt akasztani a városháza épületére.13 Nehezen hihe tő, hogy Gmitter József/Jozef Gmitter ügyvéd, aki helyi szinten a csehszlovák hatalmi átrendeződés egyik kulcsfigurája volt, s akit 1923 januárjában a kassai jegyzőhivatalba helyeztek át, ilyen nagy lelkesedéssel fogadta volna a magyar kommunistákat. Bártfa átmenettörténetével ezt követően csak a szlovák marxista történetírás foglalkozott, az is felületesen,14 s főként a város társadalmán belül kevésbé jelen tékeny munkásságot vetette alá alaposabb elemzésnek. 1989 óta a város 19. és 20. századi múltja még inkább kiesett a történészek érdeklődési köréből. A jelenleg Bártfát kutató történészek nagy része közép- és kora újkorász, a Bártfa orosz megszállásáról szóló egyetlen hadtörténeti tanulmány pedig nem a város akkori helyzetéről, hanem a régiót érintő katonai hadmozdulatokról szól. 15 Ami a téma forrásadottságait illeti, viszonylag jól használható helyi és megyei levéltári anyag áll a kutatók rendelkezésére. A bártfai magisztrátus fondjában az 1915 és 1922 közti időszak irataiból mindössze 13 doboz maradt fenn, amely feldolgozatlan ugyan, de év alapján kutatható. Ugyanakkor hiányoznak az 1919 januárja és 1919. szeptember 25-e között felvett képviselő-testületi jegyzőkönyvek. Ezeknek egy része az 1970-es években még feltehetően megvolt, mivel az 1975-ös Bártfa monográfia az 1919. január 8-ai jegyzőkönyv egyik oldalát közli (téves képaláírással).16 A megyei anyagokban Bártfára vonatkozó iratokat csak kisebb mértékben találtam, az 1923 és 1927 között fennálló, Bártfát is magában foglaló Kassai Nagyzsupa anyagában azonban viszonylag nagy számban maradt iratanyag a városról (ez az időszak azonban már a tanulmány időhatárain kívül esik). Mindebből kifolyólag a helyi és megyei levéltári források alapján legnehezebben rekonstruálható időszak a Tanácsköztársaság néhány hete. Ugyanígy nem lehet csupán helyi anyagok segítségével vizsgálni a galíciai menekültkérdés 12 Krpelec bártfai impériumváltással foglalkozó fejezete szolgálhatott alapul Drozdy Győző Tanácsköztársaságra vonatkozó „visszaemlékezésének”, mivel a két szöveg számos ponton megegyezik. Drozdy Győző: Elvett illúziók. Drozdy Győző emlékiratai. Szerk. Paksy Zoltán. Zalaegerszeg 2007. 13 Krpelec, B. : Bardejov a jeho i. m. 129. 14 Dejiny Bardejova. Szerk. Andrej Kokuľa – Andrej Lukáč – Ladislav Tajták. Košice 1975. 15 Pap Krisztián: Bártfa város visszafoglalása 1914 telén. Valóság 57. (2014) 8. sz. 24–60. 16 Dejiny Bardejova i. m. 322.
