Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szeghy-Gayer Veronika: Államfordulat és az újrastrukturálódó helyi elit Bártfán (1918–1919)
1215 Szeghy-Gayer Veronika ÁLLAMFORDULAT ÉS AZ ÚJRASTRUKTURÁLÓDÓ HELYI ELIT BÁRTFÁN 19181919* A tanulmányban az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásának és Csehszlovákia létrejöttének folyamatát vizsgálom az első világháborús harcok által közvetlenül is érintett Bártfa példáján. Elemzésem középpontjába a helyi elit került, mivel véleményem szerint az impériumváltások rekonstruálása során kulcskérdésnek számít, hogy az adott település politikai vezetése miként reagált a nagyhatalmi változásokra, s milyen mértékben vett részt a Csehszlovák Köztársaság kiépülésének folyamatában. Az ilyen típusú kérdésfeltevés nemcsak önmagában, a választott hely múltjának megismerése szempontjából érdekes. A helytörténet mára a magyar történetíráson belül is elfogadott műfajjá vált,1 amelyről a tudo mányos szakma egyre inkább azt tartja, hogy megtermékenyítően hat a társadalomtörténeti kutatásokra.2 Vagyis Bártfa példája összehasonlító keretbe helyezve arra is alkalmas, hogy az 1918–1919-es hatalmi fordulat általános tendenciáit is szemügyre vegyük úgy, hogy közben ne sikkadjanak el a vizsgált folyamat bártfai specifikumai. Carol Kammen amerikai szerző frappáns hasonlatával megfogalmazva: „Ez egy olyan feladat, amelynek során mikroszkópra van szükség a különleges események, teleszkópra az általános tendenciák szemügyre vételéhez.” 3 Az egykori Sáros vármegye északi részén fekvő Bártfa (németül Bartfeld, szlovákul Bardiov, majd a szlovák helyesírás szabályai szerint 1940 óta Bardejov4 ), a történelmi Magyarország legészakibb városa éppen átlagos mivolta,5 ha tetszik „jelentéktelensége” miatt érdekes, hiszen a Monarchia összeomlásának időpontjában nem képzett stratégiai fontosságú politikai vagy gazdasági központot, még regionális viszonylatban sem. Virágkora köztudottan a nacionalizmusok megjelenése előtti időszakra, a késő középkorra és a kora újkorra tehető, amikor Bártfa kiemelkedő szerepet játszott a Magyar Királyság kereskedelmében. Gazdasági hanyatlása több felső-magyarországi városhoz hasonlóan a 18. század első felében kezdődött, s a dualizmus időszakára földrajzi és a magyar nemzeti kánon felől nézve is perifériális várossá vált. * A tanulmány az MTA Lendület Trianon 100 kutatási projekt keretében valósult meg. 1 Mályusz Elemér: A helytörténeti kutató feladatai. Századok 57–58. (1923–24) 535–566.; Gyáni Gábor: A helytörténet jelentőségéről. Honismeret 4. (1990) 1. sz. 3–7.; Benda Gyula: A helytörténetírás feladatai. Korall (2005) 21–22. sz. 11. 2 Horváth Gergely Krisztián: A helytörténettől a társadalomtörténetig. Létünk 37. (2007) 1. sz. 96–109. 3 Carol Kammen: On Doing Local History. Maryland 2016. 137. 4 Samo Mazúr: Bardejov-Bardijov-Bardiov. Slovenská Reč 11. (1943) 65. 5 Tóth Sándor: Sáros vármegye monografiája III. Bp. 1912. 340.
