Századok – 2018

2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Pál Judit: Főispánok és prefektusok 1918−1919-ben. A közigazgatási átmenet kérdése Erdélyben

PÁL JUDIT 1201 fennálló szabályok szerint működjenek, amíg ezt kényszerrel meg nem akadályoz­zák; a megszálló csapatok parancsnokságával békés együttműködés céljából keresse az érintkezést, „hogy az államvagyon, a nép és a tisztviselők érdekei kellően megvé­dessenek”. Végül megnyugtatólag hozzátették: „Ha valamely közalkalmazott ma­gasabb érdek biztosítása céljából nyílt erőszaknak engedni lenne kénytelen, ebből reája joghátrányt a magyar népköztársaság kormánya leszármaztatni nem fog.” 66 Ez tehát még lényegesen más álláspont volt, mint amit a későbbiekben képviseltek a magyar kormányok. A balázsfalvi Unirea című lap a következőképpen számolt be az Alsó-Fehér vármegyei „impériumváltásról”: Ioan Pop gyulafehérvári ügyvéd, akit a Kormányzótanács prefektusnak nevezett ki, megjelent reggel Ioan Maior esperes és több más személy kíséretében a főispáni hivatalban, ahol Fogarasi Albert kor­mánybiztos fogadta őket. Amikor közölték vele, hogy átveszik a hivatalt, Fogarasi dadogni kezdett, hogy őt csak tegnap nevezték ki, nem tud semmiről semmit, várjanak, amíg értesítést kap, különben nem áll ellen, de tiltakozik. A lap gúnyo­san kommentálta: talán azt hitte, hogy volt diákja köszönteni jött új hivatalában. Fogarasi azt kérte, legalább addig várjanak, amíg megjön Bánffy Kázmér, a ko­rábbi főispán. Bánffy megüzente, hogy neki nincs mit átadnia, ami volt, átadta Fogarasinak. Erre megkeresték Inczédy-Joksman alispánt, aki − „gavallér és kor­rekt mint mindig” – átadta a Bánffytól kapott kulcsot és a hivatalnokok minősí­tési lapjait. Az átvételről román nyelvű jegyzőkönyvet készítettek, amit Fogarasi maga fordított le magyarra. Utána az alispán letette a hűségesküt I. Ferdinánd román királyra. Az új prefektus összehívta a hivatalnokokat és elmondta, hogy egyelőre mindenki a helyén marad, de aki nem teszi le az esküt, nem fog sem fizetést, sem nyugdíjat kapni, ám az eskü letétele sem garancia arra, hogy meg­őrzik őket. Erre minden hivatalnok letette az esküt, beleértve az árvaszéket is. Ezután bemutatták nekik az új alispánt, Basil Ciurea abrudbányai ügyvéd sze­mélyében. Végül a kormánybiztos irodájában aláírták a román és magyar nyelvű jegyzőkönyvet, Fogarasi vette kabátját és sétabotját, majd miután kikísérték az ajtóig, sok szerencsét kívánva az új prefektusnak elhagyta az épületet. A román bizottság a prefektus vezetésével ezután sorra járta a pénzügyi és a többi hivatalt, és a hivatalnokok mindenhol letették az esküt.67 Kisebb változattal mindenhol hasonlóképpen zajlott a főispáni hivatal átvétele, bár a hivatalnokok magatartása változó volt az eskü kérdésében. 68 66 Belügyminiszter számjeles távirata, 1919. jan. 21. MNL OL K 148-1919-11-904. 67 Preluarea imperiului în comitatul Alba-de-Jos. Unirea, 1919. január 19. 1−2. 68 Lásd még Nagy B.: Háromszék i. m. 159−170.; László M.: Maros-Torda i. m. 195−200.; Gidó Cs.: Udvarhely i. m. 225−232.

Next

/
Oldalképek
Tartalom