Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Pál Judit: Főispánok és prefektusok 1918−1919-ben. A közigazgatási átmenet kérdése Erdélyben
PÁL JUDIT 1197 köztük ügyvédet, bankigazgatót, főispáni titkárt, aljegyzőt és gimnáziumi tanárt is, de – mint láttuk − a régi emberekből is igyekeztek néhányat maradásra bírni, aki arra hajlandónak mutatkozott, és akit nem támadtak túlságosan hevesen. A nehézségeket jól mutatja azonban, hogy az erdélyi vármegyék mintegy felében nem töltötték be a főispáni állást, hanem az alispánokat hatalmazták fel a főispáni feladatkör ellátására. Beszterce-Naszód megye helyzete jól példázza az utolsó hónapok kapkodását: 1918 tavaszán Ugron András főispán lemondott, de helyét nem töltötték be. Szeptember 28-án Inczédy-Joksman Maros-Tordai vármegyei kormánybiztos kapott megbízást a helyettesítésre, november 30-án pedig az alispánt bízták meg a főispáni teendők ellátásával. December 21-én a Minisztertanács ismét Ugront nevezte ki kormánybiztosnak. Ugyanaznap kapott Gyárfás Elemér hasonló megbízást Nagy-Küküllő megyében, miközben a román csapatok már elfoglalták Erdély jelentős részét. A Károlyi-kormány új kinevezettjei között volt Györgypál Domokos és Halász József mellett Szentiványi Lajos vármegyei másodfőjegyő, egyben főispáni titkár Hunyad, majd Szenner József vármegyei első aljegyző (december 21-én) Maros-Torda, Valentsik Ferenc ügyvéd, tiszti ügyész, egykori ellenzéki képviselő − aki Szabó Dezső ironikus megjegyzése szerint „a nép legalsó rétegéből tülekedett úrrá” – Udvarhely, valamint Grandpierre Emil ítélőtáblai bíró Kolozs vármegyében és Kolozsváron. Utóbbi helyen Pap Józsefet váltotta, aki korábban az ügyvédi kamara elnöke volt, „egy okos, mondhatnám ravasz örmény ember, aki a 48-as politika mezején szerezte meg a főispáni címet s az Ujság alapításában is részt vett. Dr. Pap József – elvileg – Apáthy szűkebb környezetébe tartozott, s az első forradalmi napokban ezért nagy ostromot indított ellene Vincze55 és tábor kara”56 – írta róla a Főkormánybiztosság egyik vezető hivatalnoka, Kertész Jenő. Apáthy előbb védte Papot, utána azonban mégis engedett és Szitás Jenő fiatal járásbírót javasolta helyébe kormánybiztosnak. Apáthy később úgy emlékezett vissza, hogy ez volt az egyetlen eset, amikor komoly engedményre kényszerült a radikálisokkal és a szociáldemokratákkal szemben: „Papp József régi meghitt barátom, munkatársam és példásan jó főispán volt. De nem tudták neki megbocsátani, hogy a függetlenségi pártot elhagyta volt s a 48-as alkotmánypártba lépett át.”57 Állítólag Kertész vetette fel Grandpierre Emil nevét, aki neki és Emil Hațieganunak is jó barátja volt. (Ez utóbbi, illetve a magyar−román baráti viszonyról alkotott nézetei mellett előnyül szolgált állítólag franciás hangzású neve 55 A szociáldemokrata Vincze Sándor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke volt, majd a Tanácsköztársaság alatt népbiztos. 56 Kertész J.: A tíz év I. i. m. 13. 57 Apáthy I.: Erdély az összeomlás után i. m. 162.