Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Schramek László Péter: A magyar vármegyék szerepe a Habsburg Monarchia haderejének finanszírozásában. Egy 1730. évi felmérés tapasztalatai
SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER 1143 ból pontos arányt megállapítani nem lehetett.110 Berzeviczy Gergely 1802-ben megfogalmazott leírása e kritikákkal egybecseng, amely szerint a dicális összeírások kizárólag hazugságot tartalmaznak, a jobbágyok vagyonuk túlnyomó többségét letagadták. Kiegészíti ezt azzal a megjegyzéssel, hogy a településre eső adó lakosok közötti felosztása akár a földesúri befolyás hatására, akár anélkül rendkívül önkényesen történt.111 Tessedik Sámuel az adózás, katonai elszállásolás és előfogatok biztosításával kapcsolatos falvakon belüli visszásságokat szintén széles körben elterjedt jelenségként emlegette. 112 Kölcsey Ferenc a korabeli statisztikai adatok alapján – amelyeknek alapvetően hitelt adott – kénytelen volt feltételezni, hogy a jobbágyok hivatalos és tényleges terménymennyisége eltért egymástól.113 Berzeviczy utóbbi véleményét azonban egyértelműen megerősítette, mivel „a tekintetes vármegye által helységenként felosztott terhek a helybeli elöljárók által manipuláltatnak, s ezen manipulálás minden további normális felosztás nélkül szabad kéj szerint történik.”114 Az öszszeírók (általában a szolgabírák) figyelme csupán arra irányult, hogy a falusi bírák a bevallások alkalmával az adóköteles tételek között a korábbinál alacsonyabb értékeket ne adjanak meg. 115 A Helytartótanácshoz felterjesztett jelentések arról is tanúskodnak, hogy a nagy uradalmaknak elegendő erejük volt ahhoz, hogy a megyei hatóságok működését területükön korlátozzák. A hadiadó beszedése és megyei pénztárba történő befizetése még megfelelt az 1723. évi LXIII. tc. 1–4. §-ainak. Az összeírások megakadályozása azonban ellenkezett a jogszabály 7. §-ával, amelyre a Bereg megyei munkácsi és a Zalában fekvő muraközi uradalom estében láttunk példát. Mária Terézia úrbéri rendelete az uradalmi adószedést elméletben megszüntette, ennek gyakorlata azonban 1848-ig alig változott.116 Komárom városát szin tén nem lehetett összeírni, mivel az egy szerződés értelmében megyéje adójának meghatározott hányadát fizette. A közgyűlési tisztviselők uradalmak feletti joghatóságát III. Károly rendelete 1730. december 1-jén megerősítette.117 Erős a gyanúnk, hogy a hadiadó arányának települések közötti rögzítése elsősorban a nagybirtokok érdekét szolgálta. Sopron megye levelében ki is jelenti, hogy az 110 Uo. Fejér 1730. aug. 16. 273r. 111 Berzeviczy G.: A parasztok állapotáról i. m. 387. 112 Tessedik Sámuel: A parasztember Magyarországon. In: Tessedik Sámuel – Berzeviczy Gergely: A parasztok állapotáról Magyarországon. Szerk. Ortutay Gyula – Zsigmond Gábor. Bp. 1979. 144. 113 Kölcsey Ferenc: A szatmári adózó nép állapotáról. In: Kölcsey Ferenc összes művei II. Szerk., s. a. r., jegyz. Szauder Józsefné – Szauder József. [H. n.] 1960. 31. 114 Kölcsey F.: A szatmári adózó nép. i. m. 35–36. 115 Zsoldos I.: A szolgabírói hivatal i. m. 8. 116 Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848. Bp. 1980. 192. 117 MNL OL C 13 1730. dec. 1.
