Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Szántay Antal: A Habsburg Monarchia és pénzügyei a 18. században
A HABSBURG MONARCHIA ÉS PÉNZÜGYEI A 18. SZÁZADBAN 1114 Économistes) legismertebb képviselője François Quesnay (1694–1774), 1749-től Versailles-ban Madame de Pompadour (1721–1764) orvosa, akinek híres és sokat vitatott munkája a gazdasági körforgásról 1758-ben jelent meg.28 A fiziokrata iskola legbefolyásosabb tagja Anne-Robert-Jacques Turgot (1727–1781), aki 1766-ban írta fő művét, mely több részletben 1769–1770-ben jelent meg.29 Turgot 1774 és 1776 között pénzügyminiszterként a fiziokrata eszméken alapuló reformokat igyekezett megvalósítani: a kiadások szigorú ellenőrzésével sikerült az államadósságot csökkentenie és az állam hitelképességét helyreállítania. Adóreformot is tervezett, és rendeleteket adott ki a robot- és a céhkényszer eltörléséről, valamint a gabona szabad kereskedelméről. Turgot-val II. József 1777-ben franciaországi útja során személyesen is találkozott.30 A fiziokraták a francia Enciklopédiában és több folyóiratban is terjesztették nézeteitek: kínai konfuciánus eszmék alapján a mezőgazdaságot tartották az egyetlen értékteremtő gazdasági tevékenységnek, a modern nagybirtok, a szabadkereskedelem és a laissez-faire , az állami beavatkozás minimalizálása mellett érveltek.31 A fiziokrata eszmék német területen – például Badenben is – követőkre találtak, és Magyarországra is eljutottak. 32 A német kameralizmus és a francia fiziokratizmus mellett a brit klasszikus közgazdaságtan is megjelent és meghatározóvá vált a század utolsó harmadában. Adam Smith (1723–1790) híres munkája 1776-ban jelent meg.33 Azonnal hatott: Lord Frederick North (1732–1792) angol miniszterelnök már 1777-ben két új adót vezetett be a könyvben olvasottak alapján. A mű Smith életében összesen öt kiadást ért meg (1776, 1778, 1784, 1786, 1789), melyeken Smith kisebb-nagyobb javításokat is eszközölt. Smith munkája a Habsburg Monarchiába is gyorsan eljutott. Karl Zinzendorf trieszti kormányzó Bécsben tartózkodván Smith földijétől, Sir Robert Murray 28 François Quesnay: Tableau économique, et maximes générales du governement économiques. Versailles 1758. 29 Anne-Robert-Jacques Turgot: Réflexions sur la formation et la distribution des richesses (1766). Ephé mérides du citoyen (1769–1770), majd önállóan 1776. 30 Hans Wagner: Die Reise Josephs II. nach Frankreich 1777 und die Reformen in Österreich. In: Österreich und Europa. Festgabe für H. Hantsch. Wien 1965. 221–246. 31 A legjelentősebb fiziokrata folyóiratok: Journal Œconomique (1721–1772); Journal du commerce (1759–1762); Journal de l‘agriculture, du commerce et des finances (1765–1774); Ephémérides du citoyen (1767–1772 és 1774–1776). 32 A. Emminghaus: Carl Friedrichs von Baden physiokratische Verbindungen, Bestrebungen und Ver suche. Ein Beitrag zur Geschichte des Physiokratismus. Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik 19. (1872) 1–63.; H. Balázs Éva: A francia–magyar kapcsolatok egy rendhagyó fejezete. (A fiziokrata tanok útja Magyarországon). In: „Sorsotok előre nézzétek...“. A francia felvilágosodás és a magyar kultúra. Szerk. Köpeczi Béla – Sziklay László. Bp. 1975. 145–161. 33 Adam Smith: An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nations I–II. London 1776.
