Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Szántay Antal: A Habsburg Monarchia és pénzügyei a 18. században
SZÁNTAY ANTAL 1109 Münz- und Bergwerks-Direction vezetője, illetve 1755 és 1759 között az Udvari Kamara elnöke, továbbá gróf Rudolf Chotek (1708–1771) 1749-től a Miniszteri Bankbizottság és a Commercien-Ober-Directorium, 1758-tól a Münz- und Bergwerks-Direction, majd 1759 és 1762 között az Udvari Kamara elnöke volt. Őt a kaunitzi reformok sem sodorták el, 1762-től haláláig a Cseh–Osztrák Udvari Kancellária élén megtarthatta befolyását. E tisztségben lényegében saját bátyját váltotta le: gróf Johann Karl Chotek (1704–1787) 1751-től Haugwitz helyettese, majd pedig 1761-ben utódja volt a Directorium élén. A külügyek és diplomácia tényleges irányítójaként bírt nagy befolyással báró Johann Christoph Bartenstein (1689–1767), aki már az 1730-as években meghatározó szerepet játszott például Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc házasságának, illetve Lotharingia és Toszkána cseréjének megszervezésében. Az 1742-ben önálló külügyminisztériummá szervezett Államkancellária első hivatalnoka, államtitkára (Staatssekretär ) lett, és a nagyothalló államkancellár, gróf Anton Corfiz Ulfeld (1699–1760) mellett lényegében ő vitte a külügyeket. Őket szorította háttérbe gróf (1764-tól herceg) Wenzel Anton Kaunitz-Rietberg (1711–1794), akit felesége nagyapja, Starhemberg vezetett be az udvarba, és miután 1749-ben tanácsaival elnyerte Mária Terézia bizalmát, 1753-ban megkapta a Államkancellária vezetését,16 amely 1757-ben átvette osztrák Németalföld és Lombardia közpon ti igazgatását is, miután a Németalföldi Tanácsot 1740 óta, az Itáliai Tanácsot pedig 1750 óta vezető herceg Emanuel Sylva-Taroucca (1696–1771) lemondott. Ezzel Kaunitz a Monarchia belügyeire is befolyást szerzett, melyet a haugwitzi igazgatási rendszer gyökeres átalakításával és a Államtanács létrehozásával teljesített ki.17 Kaunitz a század második felének meghatározó alakja, Mária Terézia bizalmasa és első minisztere.18 II. József egyeduralkodása idején ugyan befolyása csökkent, de 1792-ig a bécsi központi igazgatás megkerülhetetlen szereplője maradt.19 A kaunitzi rendszerben a gazdasági és pénzügyi igazgatás élére gróf Karl Friedrich Anton Hatzfeld (1718–1793) emelkedett, 1761-től a két újonnan létrehozott intézmény – a General-Kassa és a Ständische Credit-Deputation –, valamint a Miniszteri Bankbizottság vezetőjeként, majd 1765 és 1771 között az 16 Grete Klingenstein: Kaunitz kontra Bartenstein. Zur Geschichte der Staatskanzlei 1740–1753. In: Beiträge zur neueren Geschichte Österreichs. Hrsg. H. Fichtenau et al. Wien 1974. 243–263. 17 Friedrich Walter: Kaunitz’ Eintritt in die innere Politik. Ein Beitrag zur Geschichte der österrei chischen Innenpolitik in den Jahren 1760/61. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichts forschung 46. (1932) 37–79. 18 H. Balázs Éva: Bécs és Pest-Buda a régi századvégen. Bp. 1987. 60–74.; Franz A. J. Szabo: Kaunitz and Enlightened Absolutism 1753–1780. Cambridge 1994.; Staatskanzler Wenzel Anton von Kaunitz-Rietberg 1711–1794. Neue Perspektiven zu Politik und Kultur der europäischen Aufklärung. Hrsg. Grete Klingenstein – Franz A. J. Szabo. Graz 1996. 19 Szántay, A.: Regionalpolitik i. m.
