Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Szilágyi Zsolt: Vándormozgalom a trianoni Alföld területén a 20. század első harmadában
VÁNDORMOZGALOM A TRIANONI ALFÖLD TERÜLETÉN A 20. SZÁZAD ELSŐ HARMADÁBAN 112 malomipar már nem tölthette be a térszervezői szerepet ezekben a városokban. Helyébe – bizonyos tekintetben – az átalakuló geopolitikai térszerkezet „lépett”. A határ menti pozíció vonalszerűen sorakoztatta fel egymás mellett a vándorlási célpontokat, amelyek pozitív vándorlási egyenlege a világháborút követően továbbra is az élelmiszeripar jelentőségéből és egy átmenetileg alakot öltő migrációból, a határon túlról érkező bevándorlásból származott. *** MELLÉKLET Az alföldi települések vándorlási egyenlege, 1901–1930 Jelmagyarázat, megjegyzés A = városok és falvak (Beluszky P. – Győri R.: Magyar városhálózat i. m. alapján) 0 = főváros, 1 = regionális központ, 2 = megyeközpont, 3 = középváros, 4 = kisváros, 5 = járási funkciókkal is rendelkező település, f = falu. B = 1901–1930 között pozitív vándorlási egyenleggel rendelkező települések (+) A táblázatban összehasonlíthatatlanság miatt nem szereplő települések: Alag, Alsógöd, Alsójózsa, Bajaszentistván, Bócsa, Borota, Csabacsűd, Csengőd, Dánszentmiklós, Drágszélszállás, Felsőcsikéria, Felsőgöd, Felsőjózsa, Gátér, Gerendás, Gyála (Nagyrét), Jakabszállás, Kelebia, Komlódtótfalu, Ladánybene, Lórántháza, Nagykopáncs, Nagylak, Nagyszalonta, Nyírbakta, Nyírszőllős, Öregcsertő, Öttömös, Pestszentlőrinc, Pestújhely, Pusztamérges, Rákoshegy, Rákosliget, Sashalom, Soltszentimre, Szegi, Tiszagyulaháza, Tompa, Újiráz. (Az okokat konkrét esetekben lásd MH 1900., 1902., 1907., 1913., 1926.; MSK Ús. 42. és 83. Vö. Szilágyi Zs. : Alföldi vonzáskörzetek i. m. 124–153.) Forrás: MSK Ús 42. és 83.; MH 1926.; NFAK; saját számítás alapján.
