Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Oross András: A magyarországi végvidéki katonaság járandóságai a 17. század közepén
OROSS ANDRÁS 1081 elutazás előtt az Udvari Hadi Fizetőhivatal pénztárában kellett felvenni és különös gonddal kellett egyik végvártól a másikig szállítania, ugyanakkor a pénzt az Udvari Hadi Fizetőhivatal kiküldött embere kezelhette végig az út során. A mustramesterrel közösen kellett a seregírnoknál lévő mustraíveket ellenőriznie, majd ezt követően nekik is el kellett végezni a mustrát. Ezen személyesen kellett jelen lennie, és a katonákat fel kellett esketnie és ügyelnie, hogy minden katona saját személyében legyen jelen és ne mások nevében. Külön felhívták a figyelmet, hogy a seregírnokot is kötelezze esküre, hogy a közölt adatok feleljenek meg a valóságnak. Ha valamely katona még nem szolgált annyi hónapja, mint a most kiutalt fizetés, annak csak annyit számoljanak el, amennyi a tényleges szolgálata. Az így keletkező maradványt pedig szétoszthatja az özvegyek és árvák között. A végvidéki fizetés egy különleges jelensége a be nem töltött katonahelyeken (blinde Lüken, Vortlplätzen ) lévő ellátmányok kiutalása különféle személyeknek: ezekre az utasítások értelmében a győri és bányavárosi végvidéken is külön figyelni kellett. Az utasítás a katonaság egy-egy stratégiájára is rávilágít: gyakran előfordult ugyanis, hogy a katonák a nekik magasabb áron kimért posztót továbbadták, ezért a biztosnak előírták, hogy különösen ügyeljen az elszámolás során a beváltásra. A posztó levágásánál különben se keresse a biztos a saját hasznát, de ezt a fizetőhivatal kiküldött emberével is tartassa be. A posztókiadásnál Őfelsége számára származó haszonról azonban tegyen jelentést. Az utazás során figyelnie kellett, hogy ne legyenek magasak az útiköltségek, számadást kellett vezetnie és hazaérkezés után nyolc napon belül jelentést kellett tennie. A fizetés során készült különféle kimutatásokat, irományokat az Udvari Hadi Fizetőhivatalban kellett leadni, azok ugyanis a hivatali számadás mellékletét képezték. 10 A 17. században nem mindegyik végvidék finanszírozását az Udvari Kamara, illetve a mellette működő kifizető pénztárak számolták el. A horvát végvidéket a karintiai, a tengermelléki végvidéket a krajnai, a vend végvidéket a stájer rendek finanszírozták, az alsó-ausztriaiak pedig a győri magyar katonaságot fizették, és ami fontos: a kiadott járandóságokat saját fizetőmesteren, saját adminisztrációs és 10 Johann Jakob Wibmer az Élelmezési Főhivatal vezetője, mint a bányavárosi végvidéki fizetésre az Udvari Kamara által kiküldött biztos részére kiadott utasítás. Österreichisches Staatsarchiv, Finanzund Hofkammerarchiv, Hoffinanz Ungarn (a továbbiakban: ÖStA FHKA HFU) 1682.10.31. (Kt. 668. fol. 708–714.) Az erre a végvidéki fizetésre Ferdinand Kayser von Löwenstein udvari hadi fizetőmester részére kiadott utasítás gyakorlatilag – ugyan kevesebb tartalommal – megegyezik az előzővel. Uo. 1680.12.04. (Kt. 635. fol. 173–176.) Ha megnézzük az 1650-es évekből fennmaradt végvidéki fizetésre szóló utasításokat, kis különbségektől eltekintve hasonló szövegekkel találkozunk, mindegy, hogy melyik, az Udvari Kamara által adminisztrált végvidéki fizetésről van szó. Uo. 1658.02.28. (Kt. 466. fol. 141–144.) Utasítás Hans Gschwind udvari hadi fizetőmester részére a győri végvidéki fizetés (győri német katonaság, balatoni magyar katonaság) folyósítása kapcsán. Uo. 1658.05.20. (Kt. 467. fol. 107–112.) Utasítás a Kanizsa elleni és báni végvidéki fizetésre kiküldendő biztosok – Johann Hoffmann alsó-ausztriai számvevőségi tiszt és Quirin Koller udvari hadi fizetőhivatali ellenőr – részére.
