Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Spannenberger Gabriella - Spannenberger Norbert: A németek 18. századi betelepítése: politikai és/vagy gazdasági folyamatok összessége?
A NÉMETEK 18. SZÁZADI BETELEPÍTÉSE 10 heinrichaui, de csak négy községet lakott 30 adófizető család. Összbevétele 206 forintot tett ki a különböző adókból és kilencedből, 270 forint a szőlő-, illetve bortermelésből és 250 forint egy bérbe adott pusztából – s ezért az uradalomért fizettek a sziléziai ciszterci szerzetesek 31 000 aranyforint váltságdíjat.27 Egy gazdasági és kulturális creatio ex nihilo volt a kihívás éppúgy, mint 1648 után Sziléziában. 28 Az első sziléziai telepesek 1701 októberében érkeztek meg (Puszta-)Tevelre. 29 A felelős szerzetes, Hoffmann páter, rögtön 2980 forint gyorssegélyért folyamodott az apáthoz. 1701 márciusa és 1702 decembere között további 4350 forint érkezett Heinrichauból, 1703 januárja és júliusa között pedig 1800,30 azonban Zircet a kurucok a földdel tették egyenlővé, és az apátság kormányzója, Hoffmann Péter az anyamonostorba menekült.31 A tulajdonképpeni újjáépítés csak a szatmári béke után indulhatott meg. Nemcsak az egyházi birtokok voltak elhanyagolt állapotban: az 1720–22-es konskripció szerint Veszprém vármegyében a 130 lakott, de jelentősen megtizedelt település mellett 150 neve mellett a loca deserta megjegyzés állt. 32 Zircen speciális problémák alakultak ki a telepítésekkel kapcsolatban: 1723-ban a szürkebarátok Tevelre magyar telepeseket hoztak, akik azonban, mivel irtásföldeket kaptak, nem akartak megmaradni.33 Inkább a már lakott, s ezért irtással nem bajlódó településekre akart szállni az itt élő, nagyfokú mobilitásra hajlamos lakosság. Így a nagy földterülettel rendelkező, és az egész telkes paraszti gazdálkodást lehetővé tevő falvak – mint Nagytevel, Magyarpolány, Sóly vagy Olaszfalu – magyar telepesek otthonai lettek. A német colonus okat azon ban az uradalom majorsági üzemeltetésre kívánta alkalmazni, mint például Németpolányban, ahol 32 házas és két házatlan zsellérhelyet kaptak. Berénden 23 német telkes gazda és 32 zsellér lett telepítve, Zircen 33 telkes gazda mellett 47 házas és 22 házatlan zsellér élt. Tehát itt is az uradalom majorsági érdeke volt 27 Grüger, H.: Heinrichau i. m. 203.; Lásd még Alpár Lucián: A zirci apátság függetlenítésének kérdése. Bp. 1942. 7–22. 28 Wabrzig az apáthoz írt 1699. okt. 17-i jelentését lásd Heinrich Grüger: Der Beginn der Union von Heinrichau und Zirc (1701–1752). Analecta Cisterciensia 38. (1982) 68. Az új templom felépítéséig a szerzetesek a két romkápolnában mondták el zsolozsmáikat, s itt is rendezték be átmenetileg dormitoriumukat. Álmukat a krónika szerint a környéken kóválygó farkasok vonyítása zavarta csak meg. Zirci Apátság Újkönyvtára. Historia domus ex anno 1738. 66. 29 A telepítési szerződést lásd Tafferner, A.: Quellenbuch i. m. 70–71.; Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690–1836. Veszprém 2009. 30 Áttekintést ad Mozsgai József Tádé OCis: Ciszterci lelkészségek története Magyarországon. In: A Ciszterci Rend Magyarországon és Közép-Európában. Szerk. Guitman Barnabás. Piliscsaba 2009. 366–375. 31 Badál Ede Álmos OCis: A zirci apátság felélesztése a XVIII. században. In: A Ciszterci Rend Magyarországon és Közép-Európában. Szerk. Guitman Barnabás. Piliscsaba 2009. 317–321. 32 Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Szerk. Felhő Ibolya. Bp. 1970. 338. 33 Veszprém vármegye összeírásai 1696, 1715, 1720. Szerk. Boross István – Madarász Lajos. Veszprém 2002. 275., 288.
