Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
A HABSBURG MONARCHIA ÉS A MAGYAR KIRÁLYSÁG HAD- ÉS PÉNZÜGYIGAZGATÁSÁNAK FEJLŐDÉSE 1066 A 17. század végére átalakulni kezdődő adórendszer sem tudta azonban teljesen fedezni a katonai költségek drasztikus emelkedésével járó többletigényeket, így hitelek nélkül az állam nem lett volna tovább finanszírozható. A megoldást az államadósság kezelésére majd csak az első állami bank, az 1705/06-ban létrehozott Bécsi Városi Bank jelentette – nem sokkal a Bank of England 1694. évi megalapítása után. 94 Végül a fiskális-katonai államok másik „mutatójára”, a nagyarányú hivatalnoki létszámnövekedésre vonatkozólag egyelőre hiányoznak az alapkutatások. A nagyobb hivatalok létszámadatai azt sugallják, hogy jelentősebb növekedés csak a 17. század legvégén indul el.95 Hadügyi fejlődés a 17. századi Habsburg Monarchiában A 16. század végén már nem volt ritka a több tízezres hadsereglétszám Európában, a 17. század második felére pedig a 100 ezres létszámú katonaság lett a mérce. A Francia Királyság a harmincéves háború idején már képes volt 130–150 ezres hadsereglétszámot mozgósítani, az 1650-es évek békeidőszakában 72 ezres katonaságot tartott el, az 1660-as évekkel kezdődő háborús időszakára pedig 250– 340 ezer főre tudta növelni annak létszámát. Spanyolország a 16. század közepén több tízezer főnyi hadat tudott állandóan zsoldban tartani, a harmincéves háború időszakában pedig 90 ezer főt is elérte a hadsereg létszáma. A korszak valódi fiskális-katonai államai közül Svédország 1635-ben 100 ezres sereget tartott, de még az 1660-as években is képes volt 55 ezer zsoldost finanszírozni. Hollandia, a másik mintaállam 1600-ban 62 ezer főnyi katonaságot tartott, 1635-ben pedig 75 ezres sereget finanszírozott, 1660-ban már 90 ezer főt tartott zsoldban. Az Oszmán Birodalom mindig képes volt jelentős létszámú hadsereget mozgósítani, a 16. század első felében állandóan 15–20 ezer fős fizetett zsoldost tartott, a hadjáratok esetén az egyéb (irreguláris) alakulatokkal együtt több tízezres, akár 100 ezer főt megközelítő létszámú hadsereget is ki tudott állítani. A zsoldos alakulatok létszáma a tizenöt éves háború idején már a 60 ezret is elérte, míg az 1680-as évek magyarországi visszafoglaló háborúk idején a 100 ezres nagyságrendet közelítette meg. 96 94 Winkelbauer, T.: Nervus rerum i. m. 198–204. 95 Pl. az Udvari Kamarának 1564-ben 29, 1656-ban 62, míg 1704-ben már 112 alkalmazottja volt. Körbl, H.: Die Hofkammer i. m. 109. 96 Glete, J.: War and the State i. m. 32–35.; Parrott, D.: Business of War i. m. 74.; Rhoads Murphey: Ottoman Warfare. New Brunswick 1999. 45.; Gábor Ágoston: Firearms and Military Adaptation: The Ottomans and the European Military Revolution, 1450–1800. Journal of World History 25. (2014) 113. Lásd még Ágoston Gábor e számban közölt tanulmányát.
