Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
KENYERES ISTVÁN – PÁLFFY GÉZA 1059 repartíció volt, a katonai költségek alapjául szolgáló hadiadó kivetési módszerének megfordítása, azaz a hadsereg fenntartásának költségeit vették figyelembe az adó tervezésénél, és azt az adott ország-tartomány vélt teherbíró-képessége szerint vetették ki. A Magyar Királyság területén mind az accisa, mind a repartíció erős rendi ellenállásba ütközött, így viszonylag rövid életű volt, hiszen az 1681. évi soproni országgyűlés törvényei eltörlésüket írták elő. A rendelkezésre álló források szerint ugyanakkor a két adónemből nem kevés jövedelem származott: a Magyar Kamara 1675–1677. évi hadi pénztári számadáskönyve alapján 1675. október és 1677. december között accisá ból mintegy 60 ezer rFt, míg a megyei repartícióból 167 ezer rFt jövedelem folyt be. Tehát csak e két új típusú adóból 227 ezer rFt körüli jövedelem származott több mint két esztendőben, azaz évi 110 ezer rFt-al gazdagította a kincstári jövedelmeket csak a Magyar Kamara illetékességi területén. 83 A Magyar Kamara 1598–1638 közötti kiadásaiban a katonai kifizetések 46%-ot, a hiteltörlesztés 10%-ot, míg a kamarai igazgatási kiadások és főhivatalnokok fizetése 20%-ot tett ki. 1655–1680 között a katonai kiadások 42%-ra, a hiteltörlesztés 3%-ra, míg a kamarai igazgatás költségei és a főhivatalnokok fizetése 25%-ra rúgtak. 1687–1695 között a katonai kiadások és az udvari kvóta84 50%-ot, a hiteltörlesztés 4,6%-ot, míg az igazgatási kiadások és fizetések 22%-ot értek el. A Szepesi Kamara 1610–1665 közötti kiadásainál a katonai költségek 66%-ot, az igazgatási kiadások és fizetések 19%-ot, míg a hiteltörlesztés 5%-ot tett ki. 1690–1694 között pedig a kiadások 51%-a volt katonai jellegű, az igazgatási költségek 31%-ra, míg a hiteltörlesztés 6%-ra rúgott.85 Összességében tehát mindvégig a katonai költségek finanszírozása volt meghatározó, a kamarai kiadások több mint felét fordították e célra, de jelentősek voltak az igazgatási költségek, ugyanakkor a hitel-terhek nem voltak meghatározóak. Mennyi lehetett a Magyar Királyság kamarai bevétele a 17. században? Ahhoz, hogy a kérdést megválaszolhassuk, szükség van nem csupán a Magyar és a Szepesi Kamarák bevételeinek megállapítására, hanem a más kormányszervek alá tartozó, illetve külön könyvelt magyarországi bevételekre vonatkozó adatokra is. A 16. századi viszonyokhoz képest e tekintetben fontos változás volt, hogy a dunántúli és a pozsonyi harmincadok az 1630-as évek elejétől a pozsonyi Magyar Kamara illetékességébe kerültek, így jövedelmeik – legalábbis kimutathatóan 1637-től – a kamarai számadásokban szerepelnek.86 A 16. századi 83 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára E 554 Városi és kamarai iratok Fol. Lat. 844. 84 Kenyeres I.: A Magyar és a Szepesi Kamara i. m. 21–29. Az ún. udvari kvóta egy meghatározott nagyobb összeget jelentett, amely 1675-től mindig az udvari hadi fizetőmester pénztárába került befizetésére, így a kamara részéről egyfajta központi hadi befizetést jelentett. Uo. 25. 85 Uo. 37–43. 86 Uo. 4., 13. Vö. még Oross András: A Szepesi Kamara, a Habsburg-pénzügyigazgatás és a katonai kiadások a XVII. század második felében. Fons 15. (2008) 97–170.
