Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
A HABSBURG MONARCHIA ÉS A MAGYAR KIRÁLYSÁG HAD- ÉS PÉNZÜGYIGAZGATÁSÁNAK FEJLŐDÉSE 1056 A Habsburg Monarchia hadügyi és pénzügyi fejlődése a 17. században A monarchia és a Magyar Királyság bevételei a 17. században Becslések alapján a Habsburg Monarchia állami bevételei az 1610-es évekre a 3 millió rFt-ot, az 1620–1640-es években a 4 milliót, míg az 1650–1660-asban a 7 millió rFt-ot, 1670–1680-asban pedig 13 millió rFt-ot érhettek el.75 A 16. századhoz képest megfigyelhető növekedés azonban európai összevetésben nem volt meghatározó. A 17. században a Spanyol Királyság az előző század közepéhez mérten csökkenő, de még így is tekintélyes „állami” jövedelemmel rendelkezett: 1608-ban 11,5 millió dukátra, míg 1621-ben 10,5 millió dukátra tehetők a bevételek. Franciaországban az állami bevételek 1600-ban 6,2 millió, 1608-ban 9,9 millió, 1621-ben 12,7 millió, míg 1635-ben 35 millió dukátra becsülhetők.76 Ehhez képest a Habsburg Monarchia jelentősen kevesebb állami bevétellel számolhatott, az 1670–1680-as években is alig érte el a 7,5 millió dukátot. A 17. század végén ugyanakkor drasztikusan emelkedhetett a monarchia éves büdzséje, amire a katonai kiadások nagyságrendbeli emelkedése okán következtethetünk. Míg 1680-ban 5,4 millió rFt-ra volt tehető a hadi és államigazgatási kiadások összege, addig a visszafoglaló háborúk időszakában nagyságrendi változásokat tapasztalhatunk: 1685-ben 12,6 millió rFt-ot tettek ki a hadi, míg 2,2 millió rFt-ot a közigazgatási kiadások, 1695-ben pedig 22,7 milliót értek el a katonai költségek az 1,8 millióra becsült igazgatási kiadások mellett. Ekkor tehát a büdzsé kiadási oldala 24,5 millió rFt-ra, azaz kb. 12 millió dukátra rúgott, azaz ötször annyit tett ki, mint másfél évtizeddel korábban.77 Ez egyértelműen gyors és markáns változást jelez. Ami a magyarországi bevételeket illeti, egészen a legutóbbi időkig gyakorlatilag nem álltak rendelkezésre értékelhető kutatási eredmények. Legújabb vizsgálatainknak köszönhetően azonban sikerült feldolgozni a magyarországi két pénzügyigazgatási szerv, a Magyar és a Szepesi Kamara 17. századból fennmaradt számadásait, illetve azok kivonatait is.78 A Magyar Kamara esetében lényegében csak a 17. század közepétől van többé-kevésbé folytonos adatsorunk. A század első felében a kamarai 75 Winkelbauer, T.: Ständefreiheit i. m. I. 488. 76 Bonney, R.: The European Dinastic States i. m. 352–353.; Winkelbauer, T.: Ständefreiheit i. m. I. 488.; Capra, C.: The Italian States i. m. 421. A Spanyol Királyság 17. századi bevételeire lásd még Korpás Zoltán e számban közölt tanulmányát. 77 Winkelbauer, T.: Ständefreiheit i. m. I. 479. 78 A Magyar Kamara tekintetében a korszakból 1598-cal kezdődően 1695-ig 51 számadást, míg a Szepesi Kamara esetében 1610 és 1694 között 16 számadást sikerült feldolgozni. Lásd Kenyeres István: A Magyar és a Szepesi Kamara bevételei és kiadásai a XVII. században. Fons 24. (2017) 3–67.
