Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
A HABSBURG MONARCHIA ÉS A MAGYAR KIRÁLYSÁG HAD- ÉS PÉNZÜGYIGAZGATÁSÁNAK FEJLŐDÉSE 1054 ugyanakkor a 10 milliós nagyságrendet valószínűleg nem érték el a kiadások. Láthattuk, hogy békeidőben a fenti összeg felének-harmadának előteremtése is milyen nehézségbe ütközött. Ennek ellenére – úgy tűnik – a bécsi–prágai kormányzatnak megvoltak az eszközei a háború tartós finanszírozásához: a rendkívüli bevételek, amelyek az osztrák, cseh, morva, sziléziai rendek hadiadójának drasztikus emeléséből, a német-római rendek töröksegélyéből, a külföldi segélypénzekből és a hitelekből származtak. A monarchia kamaráinak, hivatalainak háborús célokra történő kifizetéseiről rendelkezésre állnak adatok. 1592 és 1601 között az udvari hadi fizetőmesteri hivatalból összesen 15 millió rFt-ot, a felső-magyarországi hadi fizetőmesteri hivatalból66 4,3 millió rFt-ot, egyéb hivatalokból (tábori hadszertár, végvári és tábori építési hivatalok, katonai élelmezési hivatalok, főhajómesteri hivatal stb., továbbá a bécsi és linzi székhelyű, uralkodói jövedelmeket kezelő Vizedom hivatalok) további 3,6 millió rFt-ot, tehát összesen 22,9 millió rFt-ot fizettek ki a hadi kiadásokra. Ez éves szinten 2,3 millió rFt-ot jelentett. 1602-től pedig érdekes módon az udvari pénztár vette át a hadi költségek finanszírozásának központi szerepét olyannyira, hogy 1605-ben csak az udvari hadi pénztárnak 2,1 millió rFt-ot, a felső-magyarországi hadi fizetőmesternek pedig 192 ezer rFt-ot utaltak át, tehát nagyságrendileg annyit fizettek ki ebben az évben csak az udvari pénztárból, mint a háború első évtizedében valamennyi hivatalból. Mindezek alapján a monarchia saját bevételekből történő hadi kifizetéseit éves szinten legalább 2,3 millió rFt-ra tehetjük.67 A bécsi udvar számíthatott az osztrák tartományok és a Cseh Korona országainak megemelt hadiadóira is. Egyes számítások szerint 1592 és 1606 között a fenti rendek 40 millió rFt hadiadót szavaztak meg a török háború költségeire, ami éves szinten 2,6 millió rFt-ot tett ki.68 A német-római birodalmi rendek által megszavazott töröksegély összegét a szakirodalom a hosszú háború idején 12 millió rFt-ra 66 Érdemes kiemelnünk, hogy a tizenöt éves háború időszakából kivételes módon az 1594 és 1601 közötti évekből hiánytalanul fennmaradtak Hans Unterholtzer felső-magyarországi hadi fizetőmester számadásai. Diozesanarchiv Wien, Herrschaft Kranichberg. Rechnungsbücher des kaiserl. Feldkriegszahlmeister Hans Unterholtzer. Adatait lásd Kenyeres I.: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai i. m. 111–120. A számadáskönyvek fennmaradására és Unterholtzer szerepére a háború finanszírozásában lásd Uő: Hans Unterholtzer felső-magyarországi hadi fizetőmester és ismeretlen számadásai (1595– 1602). In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla – Oborni Teréz. Bp. 2008. 221–238. 67 Kenyeres István: Mibe került a tizenöt éves háború? In: Auxilium Historiae. Tanulmányok a hetven esztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás – Thoroczkay Gábor. Bp. 2009. 165– 166.; Uő: Die Kriegsausgaben der Habsburgermonarchie von der Mitte des 16. Jahrhunderts bis zum ersten Drittel des 17. Jahrhunderts. In: Kriegführung und Staatsfinanzen. Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster 2010. 69–75. 68 Winkelbauer, T.: Ständefreiheit i. m. I. 482.
