Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
A HABSBURG MONARCHIA ÉS A MAGYAR KIRÁLYSÁG HAD- ÉS PÉNZÜGYIGAZGATÁSÁNAK FEJLŐDÉSE 1050 A hadi fizetőmester legjelentősebb bevétele a hitelekből származott, amelyek a negyed részét tették ki a befizetéseknek. Ez egy fontos mutatója a korabeli fiskális államoknak. Ezután következtek a központi hivatalok és a helyi kamarák, ezzel megegyező mértékben járultak hozzá a költségekhez az egyes tartományok, országok rendjei. A külföldi segélyek – köztük a német-római birodalmi rendeké is – meghatározónak bizonyultak (15%). Az udvari pénztár is jelentős szerepet játszott a befizetések 11%-ával. A hitelek katonai finanszírozásban játszott szerepét támasztja alá az 1569. évi hadi fizetőmesteri számadásról készített kivonat is: az ekkor elkönyvelt 1 millió 336 ezer rFt bevételből 329 ezer rFt (24,6%) hitelekből származott.54 6. táblázat A magyarországi hadi fizetőmester kiadásai (1570) Kifizetések rFt % Magyarországi és horvátországi végvárak zsoldköltségei 676 369 52,4 Egyéb hadi kiadások 224 342 17,4 Hadi hitelek törlesztése 196 581 15,2 Nem hadi kiadások 192 954 15,0 Összesen 1 290 246 100,0 Források: ÖStA KA Armee-Schemata Bd. 9a.; Rauscher, P.: Zwischen Ständen i. m. 272–274.; Kenyeres I.: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai i. m. 105–106. A kiadások kapcsán a legszembetűnőbb, hogy a magyar- és horvátországi végváriak zsoldjaira kifizetett tekintélyes, 670 ezer rFt-nyi összeg alig haladta meg a hadi fizetőmester kiadásainak a felét. Ha az egyéb hadi költségeket is figyelembe vesszük (főélésmesteri hivatal, várépítési költségek – például Győr, Komárom, Kanizsa, Bécs esetében –, főmustramesteri és más hadi hivatalok költségei), a tényleges hadi kiadások aránya a 70%-ot is alig éri el. A hadi célra felevett hitelek törlesztése jelentős tételt (15%) tett ki, ami mutatja, hogy a hitelrendszer alapjaiban járult hozzá a katonai költségek finanszírozási rendszeréhez bevételi és kiadási oldalon egyaránt. A fenti táblázatban az egyéb hadi kiadások alatt lényegében a felső-magyarországi hadi fizetőmester számára kiutalt 223 ezer rFt-nyi összeg szerepel. Mint fentebb utaltunk rá, Felső-Magyarországon a 16. század második felétől önállóan működött egy hadi fizetőmesteri hivatal, amely közvetlenül finanszírozta az itteni végvidék hadi kiadásait, amely határvidéket és annak finanszírozását a neves Lazarus von Schwendi generális szervezett meg az 1560-as évek második felében. 55 54 Sajnos a számadás nem maradt fenn, csupán a bevételek rövid kivonata található meg: ÖStA Haus, Hof- und Staatsarchiv, Schlossarchiv Grafenegg, Militaria, Karton 153. Konv. 1/a. 55 Pálffy Géza: Egy meghatározó kapcsolat Európa és Magyarország között a 16. század második felében. Lazarus Freiherr von Schwendi (1522–1583). In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában: Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szerk. Mayer László – Tilcsik György. Szombathely 2003. 101–120.
