Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
A HABSBURG MONARCHIA ÉS A MAGYAR KIRÁLYSÁG HAD- ÉS PÉNZÜGYIGAZGATÁSÁNAK FEJLŐDÉSE 1046 2 millió dukátra tehető, V. Károly bevételei 1555-ben, a gyarmatbirodalomból származó hatalmas jövedelmekkel együtt már 14,2 millió dukátra becsülhető, a spanyol király bevétele 1598-ban is elérte a 13 millió dukátot. A francia király bevételei 1523-ban 2,5 millió dukátra, 1576-ban 4,25, 1596-ban 4,5 millióra rúgtak. Ehhez képest a Habsburg Monarchia 2–2,5 millió rFt-ra becsült jövedelme dukátban ennek az összegnek mintegy felét tette ki, tehát 1–1,25 millió dukátnak felelt meg. Ennél a Velencei Köztársaságnak is magasabbra rúgtak a bevételei: 1548-ban 2 millió, 1555-ben 1,6 millió dukátra.45 Azaz a közép-euró pai Habsburg állam a jövedelmek tekintetében ekkor még csak regionális európai hatalomnak számított. Magyar szempontból érdemes megjegyezni, hogy a Habsburgok összetett monarchiája számára a Magyar Királyság nem csupán állandó hadiköltség-kifizető helyet, pénzügyi tehertételt jelentett, hanem – még Mohács előtti területei kétharmadának elvesztése ellenére is – az egyik legjelentősebb bevételét, mintegy harmadát produkálta a 16. század második felében a korabeli „államháztartásnak”. 46 4. táblázat A Habsburg Monarchia bevételeinek megoszlása az 1550–1570-es években Ország/tartomány Összeg (rFt) % Osztrák tartományok 1 079 000 42,5 Cseh Korona 660 000 26,0 Magyar Korona 800 000 31,5 Összesen 2 539 000 100,0 Forrás: lásd a 39. jegyzetben A magyarországi jövedelmeket a Magyar Kamara kezelte, eleinte meglehetősen kevés eredménnyel, hiszen az 1540-es évek első felében mindössze 7–8 ezer rajnai Ft-nyi bevételt tudott elszámolni. A 16. század közepétől beérő fiskális reformoknak köszönhetően azonban az 1550–1560-as évekre már évi 180–220 ezer rFtra, az 1570-es évekre pedig 230–240 ezer rFt-ra emelkedtek a kamara bevételei. Az alapításakor a teljes Magyar Királyság területére létrehozott Magyar Kamara illetékessége a török foglalásokkal, az Erdélyi Fejedelemség létrejöttével, és a horvát–szlavón területek igazgatási átszervezésével, lényegében katonai kormányzat 45 Richard Bonney: The European Dinastic States 1494–1660. Oxford 1991. 352–353.; Winkelbauer, T.: Ständefreiheit i. m. I. 488.; Carlo Capra: The Italian States in the Early Modern Period. In: The Rise of the Fiscal State in Europe i. m. 421. Lanzinner, M.: Friedenssicherung i. m. 180. Tabelle 1. A Spanyol Királyság 16. századi bevételeire lásd még Korpás Zoltán e számban közölt tanulmányát. 46 Kenyeres I.: I. Ferdinánd i. m. 90–91.; Kenyeres I.: A királyi Magyarország bevételei i. m. 103.
