Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
A HABSBURG MONARCHIA ÉS A MAGYAR KIRÁLYSÁG HAD- ÉS PÉNZÜGYIGAZGATÁSÁNAK FEJLŐDÉSE 1042 Reichstürkenhilfe kb. 18 700 000 rFt-ot tett ki, mely summa kb. huszonötszöröse volt a Magyar Királyság még mindig tekintélyes éves jövedelmeinek. 31 2. táblázat A magyar–horvát határvédelmi rendszer végvári katonaságának zsoldszükséglete és a Magyar Királyság éves jövedelmei, illetve becsült hadi kiadásai rajnai Forintban (rFt)32 (1545–1593) Év A magyar- és horvátországi katonaság kalkulált zsoldja (rFt) A zsold és az éves jövedelem* aránya (%-ban) A zsold és a hadi kiadások** aránya (%-ban) 1545 383 640 100 100,0 1546 358 776 100 100,0 1548 600 682 100 64,0 1549 496 938 100 78,0 1554 761 766 100 50,0 1556 945 475 81 40,5 1558 1 025 040 75 37,5 1572 1 220 761 63 31,5 1576 1 658 736 46 23,0 1577 1 461 900 53 26,5 1578 1 368 348 56 28,0 1582 1 418 292 54 27,0 1593 1 726 622 45 22,5 * = körülbelül 800 ezer rFt, ** = körülbelül 400 ezer rFt Forrás: Pálffy G. : A Magyar Királyság i. m. 139. Röviden szólva: a monarchia osztrák, német és cseh területeinek segélyei a 16. században kiemelkedő szerepet játszottak a Közép-Európát védelmező magyar– horvát törökellenes határvédelem kiépítésében és fenntartásában. Ám a közös siker hátterében nemcsak a kényszerű összefogás, hanem azok a jelentős pénzügyigazgatási reformok is álltak, amelyek I. Ferdinánd uralkodása alatt a Habsburg Monarchiában és Magyarországon egyaránt végbementek. Ezek nélkül a hadügyi forradalom sem jelentkezhetett volna Magyarországon. Az összetett monarchiában teljes pénzügyi unió ugyan nem alakult ki, de egy olyan közös pénzügyigazgatási keret alapjaiban mégis létrejött, amely rövid távon elősegítette a határvédelem finanszírozásának (ha nem is tökéletes) megszervezését, hosszú 31 Winfried Schulze: Die Erträge der Reichssteuern zwischen 1576 und 1606. Jahrbuch für die Geschich te Mittel- und Ostdeutschlands 27. (1978) 180–181. 32 A korszakban a bécsi központi udvari és kamarai szervek, az Alsó-ausztriai Kamara és más tartományi kamarák, a Haditanács, a Német-római Birodalom és az örökös tartományok rendjei a rajnai (régiesen: rénes) Ft-ot használták, ami ekkor már számítási pénzzé alakult. A magyarországi kamarai szervek ugyanakkor a szintén számítási pénz magyar (kamarai) forintot használták. Az átváltási értékek az alábbiak szerint alakulnak: 1 magyar (kamarai) Ft = 100 magyar dénár (den), 1 rajnai Ft [Rheinisch Gulden, régiesen: rénes Ft, a tanulmányban a továbbiakban: rFt] = 60 krajcár (kr) = 80 magyar den, így 1 magyar Ft = 75 kr = 1,25 rajnai Ft (rFt), illetve 1 rajnai Ft (rFt) = 0,8 magyar Ft. Tanulmányunkban egységesen a rajnai Ft-ban számított értékeket tüntetjük fel (rFt).
