Századok – 2018

2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik

KENYERES ISTVÁN – PÁLFFY GÉZA

1039

olyan új had- és pénzügyigazgatási kereteket és módszereket igényelt, amelyek sok tekintetben már előremutattak a 18. századi hadügyigazgatás felé. A több mint 20 000 fő pedig többnyire helyhez kötött szolgálata ellenére is tekintélyes létszámnak számított, hiszen a korban ekkora haderő hosszabb távú alkalmazására az oszmánokon kívül csak a jelentősebb európai hatalmak voltak képesek. Végül a kutatások már jó ideje azt is bizonyították, hogy a nyugat-európai hadügyi forradalom18

jelenségeinek többsége Magyar- és Horvátországban is kimutatható, így például a század második felére a végvári katonák csaknem 100%-a magabiztosan használta a kor egyre modernebb kézi lőfegyvereit.19

Ez

utóbbiak a magyar–

horvát hadszíntérre a Habsburg Monarchia legfőbb fegyvergyártó műhelyeiből (Nürnberg, Augsburg, Ulm, Innsbruck, Prága és Bécs) érkeztek.

20

Ugyanerről tanúskodott az is, hogy a hat nagy védelmi övezetbe – úgynevezett végvidéki főkapitányságba (horvát, szlavón, kanizsai, győri, bányavidéki, felső-magyarországi)21

– szervezett új határvédelem pilléreit az 1580-as évek

től már a kor szintjén modern erődök alkották. A horvát végeken Károlyváros, Magyarországon pedig Győr, Komárom, Érsekújvár, Eger és Szatmár, valamint maga Bécs nem csak a Habsburg Monarchia, de egész Közép-Európa, sőt a kontinens modernebb erődítményei közé tartoztak, amelyeket a trace italienne

-nek 18 Michael Roberts: The Military Revolution, 1550–1650. In: Uő:

Essays in Swedish History. London 1967. 195–225.; Jeremy Black:

A

Military Revolution? Military Change and European Society, 1550–

1800. Atlantic Highlands 1991.; David Eltis:

The Military Revolution in Sixteenth-Century Europe. New York 1995.; The Military Revolution Debate: Readings on the Military Transformation of Early Modern Europe. Ed. Clifford J. Rogers. Boulder–San Francisco–Oxford 1995.; Jean Bérenger:

La Ré

volution militaire en Europe (XVe

–XVIII

e

siècles). Paris 1998.; Geoffrey Parker:

The Military Revolu

tion: Military Innovation and the Rise of the West, 1500–1800. 2. kiadás. Cambridge 1999., valamint vö. még B. Szabó János jelen számbeli összegzését.

19 Kelenik József: A

hadügyi forradalom hatásai Magyarországon a tizenöt éves háború időszakában. Tények és megjegyzések a császári hadsereg valódi katonai értékéről. Hadtörténelmi Közlemények 103. (1990) 3. sz. 80–120.; Uő:

A

kézi lőfegyverek jelentősége a hadügyi forradalom kibontakozásában. A császári hadsereg fegyverzetének jellege Magyarországon a tizenöt éves háború éveiben. Hadtörténelmi Közlemények 104. (1991) 80–122.; Uő:

A

kézi lőfegyverek jelentősége a hadügyi forradalom kibontakozásában. A magyar egységek fegyverzete a tizenöt éves háború időszakában. Hadtörténelmi Közlemények 104. (1991) 3.sz. 3–52., illetve összegző jelleggel Uő:

The Military Revolution in Hun

gary. In: Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe: The Military Confines in the Era of the Ottoman Conquest. Eds. Géza Dávid – Pál Fodor. Leiden–Boston–Cologne 2000. 117–159., továbbá B. Szabó János:

A

mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. Hadtörténelmi Közlemények 117. (2004) 443–480. és 118. (2005) 573–632.

20 Pálffy Géza: A

Magyar Királyság kevéssé kutatott 16–17. századi gazdasági szerepköreiről. A bécsi udvar éléskamrája – a Habsburg Monarchia hadiipari piaca. In: Pénztörténet – gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József – Draskóczy István. Bp.–Miskolc 2009. 249–262.

21 Pálffy Géza: A

török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig. Történelmi Szemle 38. (1996) 163–217.