Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Sashalmi Endre: A 17–18. századi Oroszország mint fiskális-katonai állam
A 17–18. SZÁZADI OROSZORSZÁG MINT FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM 1032 rendszerben, mint Nyugat-Európában, ahol 1725-re részint abszolutizmust (ennek mintaországa Dánia volt), kivételként pedig (Nagy-Britannia) alkotmányos monarchiát eredményezett a fiskális-katonai állam kiépülése, illetve voltak olyan területek, ahol megmaradt a rendi hatalommegosztás. Oroszországban azonban fennmaradt, sőt meg is erősödött az autokrácia: nézetem szerint az autokratikus fiskális-katonai állam elne vezést célszerű Oroszországra használni. A hatalom autokratikus volta adta ugyanis a fiskális-katonai állam kiépítésére tett intézkedések specifikus jellegét. Így például mind az állami, mind a magántulajdonban levő manufaktúrák esetében a bérmunka helyett Péter idején és utána is robotot alkalmaztak. Ráadásul az Urálban az állami parasztok esetében a pénzben fizetendő fejadót az 1720-as évek végére teljes egészében robotra változtatták át, és ahogy azt várni lehetett, ennek mennyisége is növekedett. 119 A Nagy Péter által bevezetett hadügyi reformok, amelyeket a svédek ellen vívott nagy északi háború (1700–1721) tett szükségessé, olyan mélységű változásokat eredményeztek nemcsak az adóztatásban, hanem magában az államigazgatás szervezetében is, hogy halála után már e téren sem lehetett visszatérni a korábbi állapotokhoz. Ez pedig Oroszország példáján keresztül megerősíti González azon álláspontját, hogy a fiskális-katonai állam problematikájának vizsgálatát a korábbiakhoz képest szélesebb perspektívába kell helyezni. RUSSIA IN THE SEVENTEENTH AND EIGHTEENTH CENTURIES AS A FISCAL-MILITARY STATE by Endre Sashalmi SUMMARY The paper explores the question of whether the concept of the fiscal-military state can be applied to Russia, concentrating on the period from 1654 to 1725, when the decisive changes took place that, taken together, amount to the features generally associated with that concept. Following a brief introduction, the paper is divided into three major parts. The first surveys the historiography of the theory of the fiscal-military state as related to Russia. The second part analyses and summarises the novel approach applied in the recent book of Enciso A. González (War, Power and the Economy. Mercantilism and State-formation in 18th-Century Europe. London 2017), while the third describes the fiscal and military reforms that were introduced in Russia. Alongside these themes, the problem of defining the state itself is given outstanding attention. 119 Kiselev, M.: State Metallurgy Factories and Direct Taxes i. m. 24–25.
