Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Sashalmi Endre: A 17–18. századi Oroszország mint fiskális-katonai állam
A 17–18. SZÁZADI OROSZORSZÁG MINT FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM 1030 esetenként jóval meg is haladta ezt.102 (A katonai kiadások abszolút nagyságrendje is emelkedő volt a Péter alatt végbement gazdasági növekedés miatt.) Ha tehát Péter reformjairól beszélünk, akkor a reformokat ilyen összefüggésben kell szemlélnünk. Péter egy nagy létszámú állandó hadsereget hozott létre: a reguláris egységek létszáma már 1711-ben 170 000 fő körül volt,103 valamint szó szerint a semmiből terem tette meg az orosz balti flottát, amely halála idején nagyobb volt (kb. 28 000 fő), mint a svéd- és a dán flotta együttesen.104 Az állandó hadseregek és a hadiflották pedig Glete szerint a fiskális-katonai állam legfőbb mutatói és fokmérői voltak Európaszerte. A költségek fedezése óriási problémát okozott Péter számára. Már említettem, hogy a 20 különféle („bizarr és heterogén”)105 adó miatt – mint például a házak abla kainak száma után, vagy a tradicionális orosz viseletre, illetve a szügyhámra kivetett adó –, valamint a háztartások számának csökkenése következtében szükség volt a direkt adók racionalizálására, amiket a felnőtt férfinépességre kirótt (már említett) fejadóval váltottak ki. Leginkább talán a pribilscsik ek foglalkoztatása mutat rá a lényeg re: ezek az emberek azért kapták a fizetést a fejadó bevezetése előtt, hogy különféle adófajtákat gondoljanak ki. Jól mutatja az adóterhek növekedését az is, hogy a baskírok közt olyan álhírek kaptak lábra, hogy a szemük után is adót kell fizetniük, mégpedig eltérő tarifát, attól függően, hogy fekete vagy szürke szeme van az illetőnek. 106 Péter ugyanakkor az egyház vagyonát is igénybe vette a háborús kiadások fedezésére. 1701-ben létrehozta a Kolostori Prikáz t, hogy felügyelje az egyházi jövedelmeket, de kölcsönöket is kért háborús célra egyháziaktól, amiket azután nem fizetett vissza. 107 Péter a központi igazgatást végző több tucatnyi prikáz helyébe kollégiumokat hozott létre, melyek száma mind az ő uralkodása, mind utódai alatt változott, de Péter alatt sohasem érte el az általánosan emlegetett tizenkettőt.108 A funkcionális elven alapuló svéd mintájú kollégiumok felállítása, melyek közül a legfontosabbak a Külügyi, a Hadügyi, a Tengerészeti Kollégium voltak, céljukat tekintve már a racio nális alapon nyugvó intézményes irányítás felé mutattak, de erre az intézkedésre sokáig kellett várni. A kollégiumok felállításáról szóló ukáz csak 1717 decemberében született meg (ebben 9 kollégium szerepelt), a valóságban pedig csak 1719–1720 folyamán kezdtek el működni.109 Fontos azonban, hogy a fejadó, valamint a kol -102 Dixon, S.: The Modernisation of Russia i. m. 61. 103 Lindsey Hughes: Russia in the Age of Peter the Great. New Haven 1998. 71. 104 Az azovi flotta felállítása is Péternek volt köszönhető, de ezt az 1711-es pruti veresége után le kellett szerelnie Azov elvesztése miatt. 105 Matthew Smith Anderson: Peter the Great. London–New York 1996. 107., 336. 106 Uo. 107–108. 107 Hughes, L.: Russia in the Age of Peter the Great i. m. 106. 108 Szvák Gyula – Jevgenyij Vasziljevics Anyiszimov: IV. Iván – I. Péter. Bp. 2004. 273. 109 Nyikolaj Petrovics Jeroskin: Ocserki isztorii goszudarsztvennih ucsrezsgyenyij dorevoljucionnoj Ros z sziji. Moszkva 1960. 99–100.
