Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Sashalmi Endre: A 17–18. századi Oroszország mint fiskális-katonai állam
SASHALMI ENDRE 1025 külkereskedelemre és az országban levő nemesfémállomány védelmére koncentrálva. Az elmélet terén az angol szerzők jártak az élen, de a „politikai gazdaságtan” kifejezés megalkotása egy francia szerző nevéhez fűződik, aki 1615-ben Értekezés a politikai öko nómiáról címmel megjelentetett munkájában fejtett ki merkantilista elveket. 77 Ez pedig nem mást jelentett, mint hogy az oeconomia fogalmát a háztartás szintjéről az állam szintjére emelte fel, tehát az egyén szférájából a köz szférájába. A dolog ugyan egyszerű volt a család–állam régi analógiája miatt (az oeconomia államra történő kivetítésében keresendő az államháztartás kifejezés eredete is), mégis csak a 16 – 17. században, és az imént említett kontextusban következett be az a váltás, hogy a gazdaságról immár állami keretekben gondolkodjanak. Gerrard Malynes 1601-ben ezt írta: „a fejedelemnek (aki olyan, mint a családban az atya) meg kell tartania egy bizonyos egyenlőséget a saját királyságai és más országok közti kereskedelemben vagy áruforgalomban, hogy a külföldi áruk ne kerüljenek túlsúlyba (over-ballance) a hazai árukkal szemben”. 78 A 17. század legfontosabb merkantilista munkáját az angol Thomas Mun írta az 1620-as végén, de csak 1664-ben jelent meg. Könyvének címe a merkantilizmus mottója lehetne: „Anglia kincse a külkereskedelem által, avagy külkereskedelmünk egyensú lya a mi gazdagságunk alapszabálya”. Mun könyve azért is fontos, mert meglehetősen szabadon használja a state szót egy gazdaságról szóló írásban. A váltóról például azt írja, hogy az olyan módszer, amelynek révén nem kell „egyik államból a másikba nemesfémet szállítani”, a kereskedelem szabályozása kapcsán pedig úgy nyilatkozik, hogy e téren „a királyok és az államok sok törvényt hoznak, aztán hirtelen hatálytalanítják azokat”.79 A Genovai Köztársaságot Free State-nek nevezi (ugyanez lett 1649-ben Anglia elnevezése: Commonwealth or Free State ), az Egyesült Tartományokról pedig azt írja, hogy a halászatból eredő kereskedelme olyan jelentős, hogy „enélkül aligha maradhatna meg sokáig szuverénnek (in Sovereignty)”.80 Ez pedig világosan mutatja, hogy még olyan par excellence politikai fogalomnak, mint a szuverenitásnak is volt – és nem is kevés – gazdasági vonatkozása. Munkáját pedig azzal zárja Mun, hogy a külkereskedelem „az ország kincse” ezért, „oly sok jól kormányzott állam (well-governed States)” nemcsak ösztönzi, hanem védi is a külkereskedelmet, „minthogy tudják: az államérdekben (reason of state) alapvető, hogy fenn kell tartani és meg kell védelmezni azt, ami támogatja őket és állapotukat”. 81 1622-ben Mun egyik angol kortársa pedig úgy nyilatkozott, hogy „az államügyek és a kereskedelem ügye együtt 77 Antoine de Montchrestien: Traité de l’économie politique. Párizs 1615. 78 Idézi Chi-Yuen Wu: An Outline of International Price Theories. Auburn 2007. 25. 79 Thomas Mun: England’s Treasure by Forraign Trade or the Ballance of our Forraign Trade is the Rule of our Treasure. London 1664. 94., 140. 80 Mun, T.: England’s Treasure by Forraign Trade i. m. 132., 187. 81 Uo. 220.
