Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Sashalmi Endre: A 17–18. századi Oroszország mint fiskális-katonai állam
SASHALMI ENDRE 1021 Kljucsevszkij inflációs számítása téves, és Mironov ártörténeti kutatásaira alapozva úgy véli, hogy 51,6%-os átlagos emelkedést mutat az adóbevétel.44 „A katonai mobilizáció csúcspontján pedig a kormányzat 25–90%-kal volt képes növelni a direkt adóztatásból származó bevételeket.”45 Ezért a kormányzat más módszerekkel is igyekezett plusz bevételre szert tenni Péter idején. Már 1706-ban megfogalmazódott Andreas Vinnius által az az elképzelés, hogy az exportorientált vas- és rézipar fejlesztéséből jelen tős haszon származhat, ami a merkantilista elvek oroszországi megjelenésének világos bizonyítéka.46 Ezt a lehetőséget az Uralban Péter idején (Vinnius által a 18. század elején létrehozott) állami réz- és vasmanufaktúrák termeléséből igyekeztek realizálni, amelyek munkaerejét az állami parasztok robotja adta.47 A vas- és rézexportban rejlő lehetőséget azonban csak 1722-től kezdték kiaknázni, és igazán Péter halála után kezdett nagyobb bevételt jelenteni a kormányzat számára, részben a már meglevő üzemek termelésének növelése, részben új üzemek építése révén. 48 Chester Dunning 2014-ben újabb tanulmányt publikált a témában, vázlatosan áttekintve a fiskális-katonai állam Oroszországra vonatkozó, angol nyelvű historiográfiáját, egyben megismételve korábbi álláspontját is. Ő is felhívta a figyelmet a fogalom alkalmazása kapcsán az országspecifikus variációk fontosságára, de megerősítette, hogy a koncepció magja kiállja a próbát: „minden fiskális-katonai állam osztozott bizonyos alapvető vonásokban”, és a koncepció „hasznos eszköz az európai államfejlődés összehasonlító vizsgálatában”, „sokkal inkább, mint a divatjamúlt abszolutizmus”.49 Oroszország esetében pedig így nyilatkozik: „Véleményem szerint a Moszkvai Oroszország a 16. századra már kimeríti a fiskális-katonai állam ismérveit. Nem szükséges várni a 18. századig.”50 A zavaros időszak szerinte „megszakí totta ugyan a fiskális-katonai állam kiépülését, de ahelyett, hogy lelassította volna, éppen hogy felgyorsította az államhatalom, a bürokrácia erősödését”. 51 Enciso A. González és a fiskális-katonai állam új megközelítése A kérdést taglaló sok korábbi szerző véleményével egyezik Enciso A. Gonzálezé, aki 2017-ben publikált munkájában szintén úgy vélekedik, hogy az országok különbözősége miatt a különösségeket, azaz a „kivételeket” (exceptionalities) kell keresnünk a fiskális-katonai állam fogalma mint vizsgálati szempont alkalmazása 44 Uo. 14. 45 Uo. 46 Uo. 14., 19. 47 Uo. 19. 48 Uo. 22–23., 25. 49 Dunning, C.: Were Muscovy and Castile the First Fiscal-Military States? i. m. 192. 50 Uo. 195. 51 Uo. 196.
