Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Korpás Zoltán: A fiskális-katonai állam és a Katolikus Monarchia a 16–17. században
KORPÁS ZOLTÁN 993 gyakorolt történelmi jelentősége okán témánk szempontjából tárgyalandó állandó konvoja volt a jelentősebb gyarmati kikötőkből kihajózó, nemesfémeket szállító kincses flotta (Carrera de Indias, Flota de Indias, Treasury Fleet). Visszatérve a hadiflottákhoz, az óceánjáró, kisebb-nagyobb hajókból (főleg galleonok, illetve fregattok és kisebb hajók) álló állandó armadák egységei megközelítőleg 100 körül lehettek. A nagyobb hadjáratok során a hajókat összevonták, ahogy ez például az 1588-as Nagy Armada esetében is történt, ahol a lefoglalt kereskedelmi hajókkal egyetemben valamivel több mint 130 (hadi)hajó, köztük négy evezős gálya vitorlázott a La Manche csatornán. A technológiai fejlesztések sorában külön említésre méltó 1567-ből Pedro Menéndez de Avilés nevéhez köthető kísérlet, hogy egyesítsék a gálya és a galleon előnyeit a gályásított galleon (galeón agalerado) formájában. Bár a darabszámuk után 12 apostolnak nevezett evezős galleonok a gyarmati konvojok védelmére készültek, végül az óceáni viszonyok között zsákutcának bizonyultak. 38 1580 körül megszületett a spanyol birodalom második haditengerész egysége, a Galleonok tercioja (Tercio de los Galeones). Ennek a haditengerész egységnek az elsődleges feladata volt, hogy az Indiák Flottáját védelmező hadihajókon szolgálva biztosítsák, hogy a gyarmati ezüst és arany ne kerüljön kalóz és idegen kézre. 39 A Katolikus Monarchia számára stratégiai jelentőségű volt az óceáni hajózás biztosítása és védelme az alábbi armadák révén: 1. 1521-ben állították fel a Tenger-Óceán Armadáját, vagy más néven az Andalúziai Partvédő Armadát (Armada de la Mar Océano, Armada de Guardacostas de Andalucia). A dél-andalúziai, Sevilla és Cádiz környéki avería adókból fenntartott, mintegy 3–20 galleonból álló hadiflottának a feladata volt, hogy biztosítsa a kalóz- és ellenségmentes hajózást, illetve a kincses flotta háborítatlanságát a Kanári-szigetek – Azori-szigetek – Cádiz/Sevilla háromszögben. 40 2. 1537-től az Indiák Flottája, azaz a kincses flotta külön őrarmadát kapott az Indiák Flottájának Őrarmadája néven (Armada de la Guarda de las Carreras de Indias). A hadiflotta a 17. század folyamán mintegy 8 galleonból és 3 kisebb hajóból állt, feladata önmagáért beszél: a kincses flotta haditengerészeti biztosítását látták el. 3. A felfedezések korának egyik legrégebbi és többé-kevésbé állandó armadája a Vizcayai Armada (Armada de Vizcaya), az 1492-ben létrehozott és 38 Cayetano Hormaechea – Isidoro Rivera – Manuel Derqui: Los galeones españoles del siglo XVII. I. Barcelona 2012. 59., 343. 39 Az óceáni hadiflották bemutatása esetében is Cerezo Martínez és Mira Caballos már idézett munkáira támaszkodunk. A haditengerészet születéséről lásd Francisco Javier San Martín de Artiñano: La defensa militar de la carrera de Indias. La Infantería de Armada y el Tercio de Galeones (1521–1717). Madrid 2015. 40 A fenti irodalmon túl lásd még José Manuel Díaz Blanco: Una armada de galeras para la Carrera de Indias: el Mediterráneo y el comercio colonial en tiempos de Felipe II. Revista de Indias 74. (2014) 262. sz. 661–692.
