Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Borbély Zoltán: Homonnai Drugeth (III.) György hűtlenségi pere (1600–1603)
BORBÉLY ZOLTáN 303 Ezzel egy időben uralkodói rezidenciákon és székvárosokban fordult meg birtokainak és magyarországi jogainak visszaszerzése érdekében. Bécsben az anyai rokonság járt közben ezzel kapcsolatban. Már 1602 februárjában a megbízásából eljáró Dóczy István és Lőrinc jelentkezett az uralkodónál, hogy Homonnai is hajlandó azt az összeget megfizetni a birtokaiért, ami Bocskai, vagy bárki más kínál érte.105 Február végétől salvus conductus t állítottak ki a részére, így már sze mélyesen intézhette az ügyeit. A fiatal főúr ekkor rákényszerült, hogy mozgósítsa saját kapcsolatrendszerét, amely a Homonnai Drugeth család társadalmi rangját és vagyonát tekintve más eszközöket adott a kezébe, mint amilyenek a köznemes ellenfele rendelkezésére álltak. Birtokainak konfiskálása ellenére a lengyel emigrációból is mozgósítani tudott olyan anyagi forrásokat, hogy licitálhasson saját birtokaira. György és Bálint ügyében 1602 legelejétől Mátyás főherceg vezette a tárgyalásokat, amelyek kezdettől fogva a kiegyezés feltételei körül zajlottak. Gyorsan körvonalazódott, hogy Terebesről le kell mondania Györgynek, Nyevickét azonban hajlandóak voltak visszaadni neki. Végül Homonnai 1602. december 1-jén kiállított reverzális levelében hajlandó volt lemondani minden Terebeshez fűződő jogáról és átadni azokat az uralkodói akarat által kijelölt utódoknak, sőt még a húgának járó leánynegyedet is hajlandó volt saját maga megfizetni a kegyelemért cserébe. 106 Emellett meg kel lett ígérnie, hogy nem indít pert Terebes visszaszerzéséért. Ezekkel a feltételekkel állították ki a kegyelemlevelet Prágában december 22-én. 107 Homonnai Drugeth Bálint esetében sokkal érdekesebb feltételeket szabtak. Ellene 1601 elején indítottak pert, amiért szabályos ostrommal elfoglalta unokatestvérétől és anyjától Nyevicke várát arra alapozva, hogy Homonnai Drugeth György nem természetes fia az apjának, így őt illeti a teljes Drugeth vagyon. A perben hatalmaskodás miatt őt is bűnösnek találták és rá is kimondták a fő- és jószágvesztést. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy Drugeth Bálint teljes mértékben ellenőrzése alatt tudta tartani birtokait és igen aktív maradt. 108 105 ÖStA AVA FHKA HFU r. Nr. 72. Konv. 1602. február, fol. 10–11. 106 A reverzális egy másolati példánya: ŠA Prešov DH. inv. c. 503.1. fasc. 5. No. 8. 107 ÖStA AVA FHKA HFU r. Nr. 74. Konv. 1602. december, fol. 452–455. 108 1601 szeptemberében Semsey Ferenc ungvári provizor az őszi vetésekről és az adók beszedéséről tájékoztatta Bálintot. MNL OL P 108 rep. 46. Fasc. F No. 186. 1601. május 9-én pedig Ungvárról írt levelet Nyáry Pál váradi kapitánynak, amelyben közölte, hogy „az kegd kissebik leankaiatth az Juliaczkatth az mi zerelmes kis Attiank fiatth ma ugi mintt zombatton, delliestt harom orakor ueoue ki ez uilagnak arniekabull.” Litterátor politikusok levelei Jenei Ferenc gyűjtéséből (1566–1623).
