Századok – 2017

2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Borbély Zoltán: Homonnai Drugeth (III.) György hűtlenségi pere (1600–1603)

HOMONNAI DRUGETH (III.) GYÖRGY HŰTLENSÉGI PERE (1600–1603) 296 belehalt a kisgyermek. Egy szomszéd faluból azonban egy nagyon hasonló gyer­meket hozattak és attól kezdve azt nevelték sajátjukként. 81 Talán nem tévedünk nagyot, ha a történet kiszivárogtatását, és mint ahogy ké­sőbb kiderült, a kitalálását is Szokoly Péternek tulajdonítjuk, aki csak Homonnai Drugeth György valós személyének megkérdőjelezésével tudta a Terebesre vonat­kozó öröklési jogát kétségbe vonni. Takáts azt is említi, hogy ekkor már valamiféle megegyezés jött létre Szokoly Péter és az udvar között, hogy a terebesi uradalmat a per sikeres lezárását követően Szokoly kapná meg 40 ezer rajnai forint ellenében. 82 Homonnai Drugeth Bálint számára azonban még nagyobb lehetőség villant fel a hírrel. Ugyanis, ha György valóban nem természetes leszármazott, akkor a család egyetlen férfi tagjaként az egész Drugeth vagyon őt illeti. A Szepesi Kamara 1601 februárjában arról számolt be, hogy Homonnai Drugeth Bálint csapatokkal körülvette a nevickei várat, ahol Dóczy Fruzsina és gyermekei voltak, majd erőszakkal kényszerítette ki az átadását.83 A várat ugyan megszerezte Bálint, emiatt azonban márciusban hatalmaskodás vádjával ellene is eljárás indult és az országgyűlés elé idézték, amiből ismét csak egy ismert „fiskális” per lett. 84 81 „Quod iste Georgius Homonnay , non est verus Homonnay (beoldás: nec realis filius magni’ quondam Georgy Homonnay) AVA filius einim eius, quem Domina ipsa [Dóczy Fruzsina], ab ipso Georgio Homonnay filius enim eius, quem domina ipsa, ab ipso Georgio Homonnay susceperat, in felici casu interit, nam contigerat, quod eum Nutrix infantem in manibus hinc inde agetaret, et in arceam proiceret, decidit infans mortuus. Videns mater eius Euphrosina Doczy mortuus esse infan­tem, statim corpus eius in cubiculum suum introduxit, ibique diebus aliquot detinuit, fingendo infantem aegrotum esse, interim procurat Equos suos iungere currui, profectaque est ad Sarnocha oppidum, in montanis partibus situm. Interim tamen nemo intromittebatur in cubiculum, pra­eterquam ego [mármint a szolgálólány] et mulier una. Modernum Georgium pro filio acceptat, eo quod etiam formam eandem ferme habebat, qui Georgius erat filius ciuisdam consanguinei Domi­na Euphrosina Doczy, et non ille filius, quem a quondem Georgio Homonnay susceperat.” ÖStA AVA FHKA HFU r. Nr. 69. Konv. 1601. január, fol. 68v. 82 Én az első adatot erre vonatkozóan a Magyar Kamara Mátyás főherceghez írt jelentésében talál­tam 1601. május 18-áról. Lásd ÖStA AVA FHKA HFU r. Nr. 70. Konv. 1601. augusztus, fol. 222r–v. 83 MNL OL E 244 238. k. fol. 185r. Takáts elbeszélése alapján ekkor „bujdosott ki” Lengyelország­ba Dóczy Fruzsina Györggyel és Máriával. Takáts S .: Nagyasszonyok i. m. 214. Az ügy lezárásakor született kegyelemlevélből megtudjuk, hogy Bálint elvezette a vizet a vár környékéről, ezzel kénysze­rítve ki a megadást. MNL OL A 57 5. k. 580. 84 MNL OL E 244 238. k. fol. 188. r. Ez ügyben a leleszi konvent, majd a szepesi káptalan járt el, de egyik testület előtt sem jelent meg Drugeth Bálint. Még a nevickei ostrom előtt Homonnai Drugeth György a Szepesi Kamara elé terjesztette a leleszi konvent által készített okiratot, miszerint ő a törvényes fia és örököse Homonnai Drugeth Györgynek. MNL OL E 244 238. k. fol. 186r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom