Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Dénes Iván Zoltán: Az igazolási eljárástól a nyugdíjazásig. Marczali Henrik eltávolítása az egyetemről (1919–1924)
AZ IGAZOLÁSI ELJÁRÁSTÓL A NYUGDÍJAZÁSIG 1344 teljesen világos. A szabadságolt tanárok az uj hivatali esküt nem tették le, ők még ma is a Károlyi kormány idején letett eskü alapján állnak. Ily körülmények között sem a tiszta erkölccsel, sem a joggal, sem a józan ésszel nem egyeztethető össze, hogy tanári funkciókat gyakorolhassanak. Az ügy revízióját kéri, új döntést óhajt, vajon a Kar fenntartja-e múltkori határozatát vagy sem? Elnök: Revíziónak nincs helye, res judicata-val, tanácsi határozattal állunk szemben. Pauler ny. r. tanár: Kifejti, hogy a különvélemény aláírói beadványukban nem személyeket bélyegeztek meg, hanem csupán felfogást; sajnálja a szóban forgó beadványban, melyet ő is aláírt, a Beöthy ny. r. tanár által nehezményezett kifejezéseket. Jogilag az ügy el lehet intézve, de erkölcsileg nincs elintézve. Erkölcsi lehetetlenség, hogy vizsgálaton együttműködjünk valakivel, akit a Szent István Akadémia tagjaiból kizárt. Tuzson ny. r. tanár: Miután a történteken változtatni nem lehet, a vizsgálatok megtörténtek, így legalább azt mondja ki a Kar, hogy a jövőben nem veszi igénybe a szabadságolt tanárok közreműködését.” 32 Holott a rektor 1920. november 23-án arról értesítette a Bölcsészettudományi Kart, hogy az Egyetemi Tanács 1920. április 7-én tartott ülésében azt a határozatot hozta, hogy az elrendelt fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot megszünteti: „A budapesti magyar tudományegyetem Tanácsa az 1920. április 7-én tartott V. f. rendes ülésében 2213/1919-20. szám alatt Dr. Marczali Henrik ny. r. tanár ellen elrendelt fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot megszünteti, s felügyeleti hatáskörében miután kifejezi, hogy Dr. Marczali Henriknek a tanácsköztársaság vezetőivel, jellegzetesen Kun Bélával való összeköttetését, továbbá szándékát a levéltári tanács elnökségének elfoglalására, végül az amerikai függetlenségi harc történetének megrendelésre történt megírását és a vörös hadseregre vonatkozó félreérthető nyilatkozatait nem helyesli, őt igazolja. Miről a bölcsészettudományi Kar tudomásul vétel végett átiratilag és Dr. Marczali Henrik ny. r. tanár jelen határozat kiadványának közlése mellett értesittetni rendeltetnek. [...] A bölcsészettudományi Kar kebelében lefolytatott igazoló eljárás során főképpen Dr. Marczali kihallgatásával, megállapítást nyert, hogy Dr. Marczali a tanácsköztársaság vezetőivel, jellegzetesen Kun Bélával összeköttetést tartott fenn, – leánya Kármán Elemér mellett, mint a patronage-ügyek felügyelője hivataloskodott, – a közoktatásügyi népbiztos felhívására a Levéltári Tanács elnökségét – habár bizonyos feltételek mellett – vállalta, – felszólításra megírta az amerikai függetlenségi harc történetét s azért a honoráriumot a 32 ELTE EL 8/a. 25. Bölcsészettudományi kari tanácsülési jegyzőkönyvek, XIV. rendkívüli ülés. 1920. júl. 27. 304–305. Vö. „Felkerestük dr. Ballagi Aladárt, az egyetem múlt évi rektorát, ki munkatársunk kérdésére kijelentette, hogy a minisztertanács végleges határozata előtt a nyilvánosság számára semmit sem mondhat. Az eredmény nyilvánosságra hozatala körülbelül két hét múlva várható. [...] A bölcsészeti karon mindenestre még az előadások megkezdése előtt rendezik a hivatalból szabadságolt tanárok: Alexander Bernát, Kövesligethy Radó, Marczali Henrik és Schmidt József ügyét.” Minisztertanács elé kerül a felfüggesztett egyetemi tanárok ügye. Az Est, 1920. szeptember 5. 7. Lásd még Komoróczy G.: Holo caust i. m. 249–254.
