Századok – 2017
2017 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Tóth Imre: Egy polgári arisztokrata. Kánya Kálmán 1869–1945 (Joó András)
TÖRTÉNETI IRODALOM 460 fellépő nehézségek és ezek megoldási javaslatai mennyiben tekinthetőek egyedi kihívásoknak és ötleteknek, illetve ezek mennyiben általános problémák és elgondolások az ország más településeihez viszonyítva. Mindezen törekvéseknek a hiányát jelzi az a tény is, hogy a tanulmányok bibliográfiáiban csupán 4–9 szakirodalmi művet találunk. A fent említettek részletes kidolgozása az egyes tanulmányokban fontos lett volna, hiszen az ismertetett forrásrészletek sok, a tanulmányok témáján túlmutató folyamatra világítanak rá. Így például az egyes írások lapjain nyomokban felbukkan az, hogy miképp jelentkezik az ún. „zsidókérdés” a vidéki társadalomban, hogyan változott a közhangulat, milyen ellenségképek jelentek meg az egyre romló közellátási helyzetnek és a háborús veszteségeknek köszönhetően. Lényeges kérdést vet fel Szabó Bence tanulmányának egyik részfejezete, melyben a társadalmi válságjelenségek morális következményeinek fontosságát elemzi. Jelentős adalékokat nyújtanak a korszak közbeszédéhez a Rigó Róbert által ismertetett sajtóviták, melyek további elemzés tárgyait képezhetik. A kötet kivitelezése igényes, ám kissé különös, hogy a borítón a kecskeméti városháza épülete mögött miért éppen egy brit katona sziluettje jelenik meg. Sajnos néhány olyan hiba is felfedezhető a műben, amelyek egy lektor közreműködésével elkerülhetőek lettek volna, de mindenképpen elismerésre méltó a könyvben közölt fénykép és facsimile anyag. Összegezve elmondható, hogy a kötet unikális iratanyagot feldolgozva fontos szakirodalmi tételként szolgál úgy Kecskemét, mint a magyar vidék első világháborús szerepvállalásának kutatásához. Miközben részletekben gazdag áttekintést adnak Kecskemét város tevékenységéről a Nagy Háborúban, a tanulmányok által feltárt források, adatok hasznos szolgálatot fognak tenni a háborús hátország mikroszintű kutatása számára. A recenzens csak remélheti, hogy a szerzők a város világháborús tevékenységének áttekintését követően további tanulmányokban folytatják Kecskemét története mélyrétegeinek feltárását. Fóris Ákos Tóth Imre EGY POLGÁRI ARISZTOKRATA. KÁNYA KÁLMÁN 18691945 Kronosz – Magyar Történelmi Társulat, Pécs–Bp. 2016. 259 oldal Az első bécsi döntés jelentette siker után röviddel, a leköszönő Kánya Kálmán külügyminiszter alakját Márai Sándor méltatta a következő szavakkal (amiként azokat a kötet szerzője is idézte): „A régi nagy diplomata típus utolsó képviselőinek egyike Kánya Kálmán. Az emberek nyugodtabban aludtak el az elmúlt öt évben, ha gondterhes éjszakákon eszükbe jutott Kánya neve. »Majd Kánya vigyáz« – gondolták. S Kánya dolgozott, csendesen, nem adott politikai nyilatkozatokat,
