Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Borbély Zoltán: Homonnai Drugeth (III.) György hűtlenségi pere (1600–1603)
BORBÉLY ZOLTáN 285 évi országgyűlésen. A tisztánlátás érdekében a két felperes szerepének bemutatása az ügyben elengedhetetlen. Szokoly Péter és Bánóczi Simon szövetsége Szokoly Péter Szabolcs vármegyei feltörekvő kisnemesi családból származott, melynek tagjai a 16. század második felében a Telegdi, Várday és ecsedi Báthory családok szolgálatában igen jelentős regionális pozíciókat és birtokállományt szereztek. Péter unokaöccse volt annak a Szokoly Miklósnak, aki a kisVárday várat és uradalmát hosszú évtizedeken keresztül tudta a kamarával és az uralkodói akarattal szemben megtartani, sőt a továbbörökítéséről is gondoskodni. 26 26 Ács Zoltán: Kísérletek a Várday vagyon megszerzésére: egy XVI. századi háramlási per története. Borsodi Levéltári Évkönyv V. Miskolc 1985. 171–184. Szokoly Miklós neve az irodalomtörténészek körében jól ismert, ugyanis Telegdi Kata férjeként egy kiemelkedő irodalmi jelentőségű verses prózai alkotás lehetséges szerzőjeként azonosították, ebből kifolyólag tüzetesebb kutatásoknak vetették alá személyét és családját. Lásd Koroknay Gyula: Losonczy Anna Tiszaszentmártonban. Iroda lomtörténeti Közlemények 67. (1963) 731–738.; Szivák Gábor: Telegdy Kata, egy XVI. századi magyar verselő nő. Szabolcs–Szatmár–Beregi Szemle 35. (2000) 2. sz. 140.; Jankovics József és Kőszeghy Péter egy eddig nem publikált tanulmányukban megállapították, hogy az 1580-as években két Szokoly Miklós élt, és azok – az eddigi vélekedésekkel ellentétben – nem apa-fia, hanem másodági rokonsági viszonyban álltak egymással, vagyis unokatestvérek voltak, ugyanakkor jelentős korkülönbség volt köztük. Az ifjabb Miklós Várday Anna, a Kisvárdát birtokló Mihály testvérének és Szokoly Istvánnak a gyermeke volt. A család társadalmi helyzetében már pusztán ez is igen nagy jelentőséggel bírhatott. Az idősebb Szokoly Miklós azonban Várday Mihály örököseinek (unokaöcscse Várday János és unokahúga Kata) és özvegyének, Dobó Krisztinának kisVárday gondviselője lett, a fiatalabb Miklós pedig Várday Mihály végrendeletének egyik haszonélvezője. A végakarat szerint ugyanis Várday János magtalan halálát követően – akivel 1586-ban kihalt a család – Kisvárda negyede ifjabb Szokoly Miklósra szállt volna. A kamara azonban már Várday Mihály 1583. december 11-én bekövetkezett halálát követően igyekezett az uralkodó háramlási jogára hivatkozva elfoglalni a várat. Idősebb Szokoly Miklós ekkor fegyveresen állt ellen Nogarola felső-magyarországi főkapitány 100 főnyi német katonaságának, akik a vár átadását akarták kikényszeríteni. Ezzel párhuzamosan, az időközben alispánná választott idősebb Szokoly, a szomszédos szentmártoni uradalom miatt is perbe keveredett a Losonczyakkal, védencei érdekében. Ekkor Várday Kata egy ideig talán ifjabb Szokoly Miklós (elsőfokú unokatestvérének) jegyese volt, amivel a kisVárday vár két örököse egyesíthette volna igényeit. A fiatalabb Szokoly Miklós azonban valamikor 1586 előtt feleségül vette Telegdy Katát, a Várday lány pedig Telegdy Pál felesége lett és az egész sógorság a Kisvárda várba költözött. Az uralkodói jogok érvényesítésén munkálkodó Szepesi Kamara próbálkozásainak az idősebb és ifjabb Szokoly Miklós együttesen igyekeztek ellenállni. Lásd Jankovics József – Kőszeghy Péter: Telegdi Kata verses levele? In: Erdély reneszánsza I. A 2008. október 8–11. között tartott konferencia előadásai. Szerk. Gábor Csilla – Luffy Katalin – Sipos Gábor. Kolozsvár 2009. 118–140., valamint a tanulmány ”újabb kutatásokra épülő, de még korántsem befejezett változata”, amely csak
