Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Gaucsík István: A Hangya a malomkövek között. Az 1930-as párizsi csehszlovák–magyar szövetkezeti egyezmény és a hozzá vezető út
905 Gaucsík István A HANGYA A MALOMKÖVEK KÖZÖTT Az 1930-as párizsi csehszlovák–magyar szövetkezeti egyezmény és a hozzá vezető út Az 1918-as társadalmi és gazdasági összeomlás, a hadigazdálkodásról való átállás szociális feszültségei, majd a trianoni békeszerződés rendelkezései döntő módon meghatározták a magyarországi szövetkezeti rendszer további fejlődését. 1 Alapvető és jelentős vagyoni átalakulásokkal tarkított, nemzetpolitikai érdekeket is érintő radikális változásokra került sor. A hatalmi erőterek átrajzolódtak és a politikai-gazdasági döntésközpontok áthelyeződtek. Ez az állapot a kisállami atomizálódást, széttöredezettséget erősítette, s nem segítette a közép-európai térség együttműködésen alapuló fejlesztését. 2 A két legjelentősebb magyar szövetkezeti központ, az Országos Központi Hitelszövetkezet (OKH) és a Hangya eleve gyengébb pozíciókból folytathatott tárgyalásokat az 1919-től agilisan a szlovák nemzetépítés szolgálatában álló, a volt felvidéki területeken a szövetkezetek terén monopolhelyzetre törekvő, a zárgondnokság alkalmazásától, s gyakorlatilag az elkobzás nyomásgyakorló eszközétől sem visszariadó Központi Szövetkezettel (KSZ, Ústredné družstvo). 3 A magyar szövetkezeti központokat ugyanis a hatalomváltás következtében az elcsatolt területeken jelentős vagyoni veszteségek érték. Kényszerhelyzetbe kerültek, hiszen a szlovák szövetkezeti elit kezdetben elhatárolódott a vagyoni és jogi problémák tárgyalásos úton történő rendezésétől. A magyar kormányzat szövetkezetpolitikája is lényegében eszköztelen volt, ráadásul a magyar államot a szövetkezeti kérdések mellett ekkoriban sokkal fajsúlyosabb ügyek is terhelték. Ezek közül a legfontosabb közé tartozott a jóvátétel fizetése, az elcsatolt területek pénz- és adóügyi viszonyainak (hadikölcsönök, jogi és fizikai személyek tartozásai, adósságok, rendezetlen ingatlanok, értékpapírok és részvények 1 A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. 2 Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága. Bp. 1944. 287.; Berend T. Iván – Ránki György: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a 19–20. században. Bp. 1976. 255–258. 3 A Központi Szövetkezet céljairól, tevékenységéről és politikai beágyazottságáról részletesebben lásd Gaucsík István: A szlovákiai magyar szövetkezeti mozgalom a hálózatépítés és a központszervezés tükrében (1918–1938). Fórum Társadalomtudományi Szemle 10. (2008) 3. sz. 74–76.
