Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: Magyar–olasz együttműködés a horvát szeparatisták támogatásában 1927–1934
HAMERLI PETRA 889 szerinte is figyelmet érdemelnek. A Duce nem látta akadályát annak, hogy a magyar kormánnyal együttműködjön ebben a kérdésben, közösen meghatározva a horvátokkal kapcsolatosan követendő politikai irányvonalat. Ennek szellemében felszólította a budapesti olasz követet, Ercole Durini di Monzát arra, hogy folytasson további megbeszéléseket Walkóval a kérdésről, barátságos és bizalmas eszmecsere keretében. Mint fogalmazott, ezek a beszélgetések a magyar–olasz barátság tekintetében is hasznosak lehetnek. 50 Időközben Magyarországon is sajtókampány kezdődött az egykori jogpárti politikus, Ivo Frank irányításával.51 Frank 1918-tól élt száműzetésben Budapesten, és kérte mind a magyar, mind az olasz vezetéstől a horvát függetlenség érdekében folytatott propaganda támogatását. Cserébe Olaszországnak kilátásba helyezte, hogy a majdan független Horvátország biztosítani fogja számára a londoni szerződésben foglaltak teljesülését.52 Frank ugyanis abban reménykedett, hogy a sajtókampánynak köszönhetően a horvát mozgalom nemzetközi szinten is figyelmet kelt majd, aminek eredményeképp az 1929 tavaszán esedékes parlamenti választásokon Horvátország kinyilváníthatja függetlenségét.53 Pavelić-csel készí tettek is egy memorandumot, melyben összefoglalták a horvátok követeléseit, és kifejtették, hogy a magyar és olasz segítséggel elért szabadságuk kivívását követően Magyarországgal és Olaszországgal különlegesen jó viszonyt fog ápolni az új állam.54 Olaszországnak még azt is megígérte a memorandum, hogy a független ségét elnyert Horvátország tiszteletben fogja tartani Olaszország elsőbbségét az Adria-térségben, és a horvátok tekintettel lesznek az olasz gazdasági érdekekre. 55 Az olasz diplomácia óvatos léptekkel haladva folytatta a helyzet feltérképezését. Ubaldo Rochira zágrábi konzul a horvát vezetőkkel való tanácskozásai során úgy értesült, hogy Maček, bár legszívesebben önálló és független Horvátországot látott volna hazájaként, kész lett volna elfogadni a föderalizmust, vagy a Magyarországgal való perszonáluniót is, mint az önállóság egy lépcsőfokát. 50 ASMAE, AA. PP. 1919–1930. Jugoslavia. Busta 1341. Fasc. Rapporti politici. Telegramma n. 5426. Mussolini De Astisnak. Róma, 1928. okt. 23. A magyar–olasz tárgyalásokon a későbbiekben – különösen Mussolini és a magyar miniszterelnökök, Bethlen és Gömbös megbeszélései során – a „horvát kérdés” (ezzel az elnevezéssel illették az Usztasa támogatását a korabeli iratok) valóban gyakori téma volt. 51 DDI. Settima serie, vol. 7. 41. irat. 35–36. De Astis Mussolininak. Bp., 1928. okt. 16. 52 Pino Adriano – Giorgio Cingolani: La via dei conventi. Ante Pavelić e il terrorismo ustascia dal Fasci smo alla Guerra Fredda. Milano 2011. 31–32. 53 ASMAE, AA. PP. 1919–1930. Jugoslavia. Busta 1341. Fasc. Rapporti politici. Telegramma in arrivo 6257. De Astis Mussolininak. Bp., 1928. okt. 16. 54 Adriano, P. – Cingolani, G.: La via dei conventi i. m. 48–49. 55 Gobetti, E.: Dittatore per caso i. m. 23.
