Századok – 2017

2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szalai Miklós: A nemzeti liberalizmustól a keresztény újkonzervativizmusig: Asbóth János gondolkodói pályájához

A NEMZETI LIBERALIZMUSTÓL A KERESZTÉNY ÚJKONZERVATIVIZMUSIG 864 –az önkormányzatok autonómiájának elvét, mert olyan helyhatósági ön ­kormányzatot létesítettek, mely a magyar államhatalmat az elé a dilemma elé állította, hogy a törvényes erély helyett gyenge, vagy törvénytelenül erőszakos legyen a nemzetiségiekkel szemben. –a polgári jogegyenlőség elvét, mert egyrészt az Eötvös-féle nemzetiségi törvényben a nemzeti egyenjogúság – Asbóth szemében abszurd – elvét alkalmazták, másrészt olyan – a német jogtudomány elvont sablonjai­nak megfelelő – igazságszolgáltatást hoztak létre, amely költséges és rosz ­sz, így Asbóth szerint a szegény ember számára Magyarországon nincs igazság. Helytelen volt emellett – a hatalmi ágak szétválasztásának libe­rális doktrínája kedvéért – megszüntetni a szolgabírák bíráskodási hatal­mát. A Horváth Boldizsár-féle polgári perrendtartás csak az ügyvédeknek használt, a bírák számát pedig feleslegesen megszaporította. A gazdasági liberalizmus elvei pedig Asbóth szerint éppoly életidegen és kárté ­kony eszmék lettek Magyarországon, mint a liberális politikai elvek. A szabad kereskedelem elve azért, mert a védővám nélküli magyar ipart elpusztítja az osztrák verseny. A smithi laissez-faire liberalizmus, a láthatatlan kéz működésére való hagyatkozás azért, mert így a magyar gazdaságpolitika nem használta ki Magyarország Nyugat és Kelet között fekvő helyzetének előnyeit, nem folytatott önálló átgondolt kereskedelmi politikát, s ebből következett a magyar kereskede­lem hanyatlása. A tőke szabad forgásának gondolata pedig azért, mert az ország reális érdekeitől függetlenül mozogtak és koncentrálódtak az újonnan keletkezett tőkék, s ebből Asbóth szerint következett az Andrássy-rendszer alatt elburjánzott korrupció és a gazdasági válság. Asbóth mindezen problémák ellen csak egy szóba jöhető orvosságot tud ja­vasolni: a „magyar érdek politikáját”, amely egyszersmind magyar konzervatív politika kell hogy legyen. A pozitív konzervatív program Asbóth álma a Magyar conservatív politiká ban az volt, hogy „ezen országban erős monarchia, szilárd aristocratia, gazdag polgárság, s erőteljes földmívelő osztály egy általánosan boldogító alkotmánynak szárnyai és kitisztult nemzetiség be­folyása alatt áldott frígyben állhassanak egymás mellett.”66 A röp irattal azonos címet viselő ötödik fejezet ennek a konzervatív „nemzetmentő” programnak a gyakorlati részét volt hivatva felvázolni. A „magyar érdek” megvalósítása a „magyar állameszmében” öltött testet. Asbóth szerint a „magyar állameszme” 66 Asbóth J.: Magyar conservatív politika i. m. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom