Századok – 2017
2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mák Ferenc: A megyében a hazát szeretni. A Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat története és működése
MÁK FERENC 87 középtanodába, s lelkes ifjúként azonnal szerepet vállalt a közélet terén is. A zombori lapokban sorra jelentek meg az olyan jelentős írásai, mint A bácskai kultúrkérdés ről (1882), a Bácsmegye és a kőútépítés (1882), A megyei múzeum érdekében (1884), a Közéletünk tényezői (1884), vagy a Magyar nyelv tanítása a nem magyar ajkú népis kolákban (1883), melyekből 1884-ben a Három év után – Beszélyek és hírlapi cikkek című kötete is összeállt. Margalits Ede talán mindenkinél tisztábban látta a vármegye közéleti hiányosságait, s azt is tudta, hol lehet kellő súllyal szóvá tenni a gondokat. Elmondta: Bács-Bodrog megyében az elmúlt évtizedek során sokkal több energiát fordítottak az anyagi haladás emelésére, mint a szellemi gyarapodásra, sokkal több „vagyonszerző részvénytársulat” létesült, mint ahány a szellemi célokat maga elé tűző egyesület; ami egyébként rendjén is volna, ha az anyagi gazdagodás elősegítené, serkentené a szellemi felemelkedés ügyét. ő is hivatkozott az országszerte jól működő vármegyei történeti társulatok munkájára, s méltatta az országos társulat működésének jelentőségét: „Hazánk történelmi múltjának tüzetesebb felderítésére alakult az országos magyar történelmi társulat – mutatott rá Margalits Ede –, de hogy az ország egyes vidékeiről részletesebb adatok birtokába juthassunk, amelyekből, mint sokszínű, apró kövecsekből, édes hazánk múltjának történelmi mozaik képe előállítható legyen: az egyes megyék, vidékek és városok szűkebb határok közt mozgó, de az egésznek haladását áldásosan előmozdító történelmi és régészeti társulatokat alakítottak, s egynémelyik ma, mint például a Temesvárott székelő Délmagyarországi történelmi és régészeti társulat, sikeres tevékenysége által országos elismerést vívott ki magának.” Láthatóan Margalits a történeti társaságok alakításával és a helytörténeti kutatások folytatásával a polgárosodást, a modernizációt és a műveltség terjesztését kívánta szolgálni. Halaszthatatlannak vélte tehát a Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat megalakítását. Elmondta: ennek jelentőségét felismerve, Iványi István érdemes történetíró sürgetésére augusztus 22-én Schmausz Endre, a vármegye alispánja értekezletet tartott a bácsmegyei történelmi társulat magalakítása érdekében. Az ügyet immár olyan jelentős személyek is támogatták, mint Sándor Béla vármegyei főispán és Czirfusz Ferenc megyei tanfelügyelő, akik ilyen egylet alakítását egyébiránt régóta óhajtják. Közös volt a meggyőződésük: sietni kell a vármegye múltjára vonatkozó adatok összegyűjtésével, az idők során nagyon megfogyott „okmány- és adat-készletet” és a régiségeket a teljes elpusztulás elől megmenteni és feldolgozni. 45 45 Margalits Ede, dr.: Fölhívás egy Bács-Bodrogh megyei történelmi társulat alakítása érdekében. Bácska, 1882. augusztus 29. 1.; Uő: Titkári jelentések I. A Bács-Bodrogh megyei Történelmi
