Századok – 2017
2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mák Ferenc: A megyében a hazát szeretni. A Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat története és működése
MÁK FERENC 85 az Újvidék lapjain izgalmas történeti dolgozatait, közben részese volt az 1881. eszten dő tavaszán a Bácska lapjain lezajlott első történeti vitának, melyben Donoszlovits Vilmos Bodrogh vármegyéről alkotott nézetét bírálta.40 Még ugyanabban az eszten dőben a Bácska lapjain Iványi István közölt kiegészítést Steltzernek a bácskai néme tek eredetkutatásáról szóló írásához.41 Dudás Ödön Ugróczy Zentai csatája 42 (1878) címmel könyvismertetőt írt az Újvidékben, és ami ugyancsak lényeges: 1878-ban Pacséron elindította és 1879 júniusában történt megszűnéséig saját erejéből tartotta fenn a Bács-Bodrog című helytörténeti szemlét, amely szándéka szerint évnegyedes folyóirat volt „a helytörténelem, népismeret, statisztika és régészet köréből”. Mindezek ellenére közel három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Margalits Ede főgimnáziumi tanár a Bácska 1882. augusztus 29-i számának első oldalán közzétegye Fölhívás egy Bács-Bodrogh megyei történelmi társulat alakítása érdekében című írását. 1881 szeptemberében a jeles szabadkai történész, Iványi István Bács-Bodrogh vármegyénk történeti irodalma című öt részes cikksorozatának bevezető jében újra szóvá tette – most már egyértelműen – a történelmi társulat megalakításának ügyét. Sajnálattal állapította meg, hogy annyi felszólítás, felhívás és buzdítás után sem sikerült egy vármegyei történelmi társulatot teremteni, ami eddig ebben az ügyben történt, az alig több a semminél. Kényelemvágy, vagy szakmai rivalizálás okozta a tétlenséget? – töprengett Iványi, s megjegyezte: ha az ügyben nem történik kedvező fordulat, akkor az már a súlyosan fogja sérteni a vármegye tekintélyét. „Hogy addig is egy lépéssel közelebb jussunk a célhoz, a következőkben a vármegyénkre vonatkozó, eddig tudomásomra jutott történelmi irodalmat szándékozom bemutatni” – fogalmazott a kiváló történetíró, aki ekkor már dolgozott a Szabadka szabad királyi város történetének (1886) első kötetén is. 43 Ezt követően közölte öt folytatásban Bács-Bodrog vármegye általa egybegyűjtött történeti irodalmát, jelezve egyszersmind a történetírókra váró munka jelentőségét is. 40 Steltzer Frigyes ev. lelkész: Kiszács, 1881. ápril 5. [Vonatkozással Donoszlovits úr...]. Bácska, 1881. április 12. melléklet 2.; Donoszlovits Vilmos: Zombor, 1881. ápril 17-én [Válasz Steltzer Frigyes cik kére]. Bácska, 1881. április 26. 2.; Dudás Ödön: Pacsér, 1881. ápril 15. [Hozzászólás a vitához]. Bácska, 1881. április 26. 2.; Steltzer Frigyes: Kiszács, 1881. ápril 30. [Válasz Donoszlovits Vilmos nak]. Bácska, 1881. május 10. 2.; Donoszlovits Vilmos: Budapest, 1881. május hó 25. [Válasz Stel tzer Frigyesnek]. Bácska, 1881. május 31. 2. és melléklet 1. 41 Iványi István: Szabadka, 1881. július 31. [Kiegészítés Steltzer Frigyesnek a bácskai németek ere detkutatásáról szóló írásához]. Bácska, 1881. augusztus 2. 2. 42 Dudás Ödön: Ugróczy Zentai csatája. Újvidék, 1878. március 31. 2–3. 43 Iványi István: Bács-Bodrogh vármegyénk történeti irodalma. Bácska, 1881. szeptember 20. mel léklet 1.
