Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kádár Tamás: Saul herceg, Bors ispán és Iván úr. Megjegyzések, észrevételek a II. István király uralkodása vége körüli trónutódlási küzdelmek történetéhez
SAUL HERCEG, BORS ISPÁN ÉS IVÁN ÚR 800 iránt egyébként is ellenséges érzülettel viseltető II. Ióánnész császárral. Azokat a korántsem mellékes kérdéseket most hagyjuk nyitva, hogy Álmost és ismeretlen nevű, a kutató által feltételezett nővérét csakugyan I. Géza bizánci felesége hozta-e világra, és tekintsünk el annak a firtatásától is, hogy amennyiben a herceg és nőtestvére anyjának személyét illetően Vajay nem tévedett, a baszileiosz vajon tudott-e egyáltalán egy – a császári házzal talán rokonságban sem állt – görög arisztokrata nő (a történész elmélete szerint) bizonyosan magyar szülőktől született, Magyarországon nevelkedett és élő unokájának létezéséről. S ha igen, foglalkoztatta-e annak sorsa, valamint nyilvánvaló felségárulása miatti megbüntetésének súlyossága, illetve módja. A néhai kitűnő genealógus érvelésének leggyengébb, egyenesen érthetetlen láncszeme az, és véleményem szerint tézise kétségkívül meg is dől ott, hogy kizárólag Álmos herceg testvérei között találhatjuk meg azt a személyt, akinek házassága révén Domonkos bán és családja rokonságba került az Árpád-dinasztiával. Ennek cáfolatára több példát is hozhatunk az uralkodóház későbbi családi történetéből. A 12. század utolsó harmadában, legvalószínűbben III. Béla országlása idején ment történetesen férjhez András majdani somogyi ispánhoz az a Margit nevű hercegnő, akit III. Ince pápa egy 1208-ban kelt levelében a magyar uralkodó nagynénjének (amita carissimi in Christo filii nostri illustris regis Ungariae) nevezett, és így aztán leginkább II. Géza leányaként azonosíthatunk.42 Egy 1260-ban lejegyzett káptalani egyezséglevélben egy másik, nevének elhagyásával említett hercegnő szerepel, aki a diploma szerint II. András király nővére volt, és legalábbis elképzelhető, hogy ő is belföldön, egy magyar bárói család tagjához ment nőül.43 Leányáról ezt bizonyosan elmondhatjuk, Erzsébet úrasszony tudniillik – valamikor 1230 táján – a Hont-Pázmány nemzetség cseklészi ágához tartozó Bökény ispánnal házasodott össze.44 Ezeken túl azon es hetőséget szintén számításba kell vennünk, hogy II. Gézának, illetve utódainak akár balkézről való leányaik is lehettek, és a törvénytelen születésű utódaikat, unokatestvéreiket a közép-európai uralkodók rendszerint belföldön házasították meg. A genealógiai probléma kapcsán arról a – felettébb lényeges – körülményről sem feledkezhetünk meg, hogy Domonkos és fia, Bors a királyi házzal fennállott rokonságára csupán hamis oklevelek utalnak, bár az természetesen igen kevéssé valószínű, hogy az iratok készítője egy ilyen nem szokványos és tényszerűségében 42 CDH III/1. 57.; Margit hercegnő személyéről lásd Wertner M . : Az Árpádok családi i. m. 351‒353.; Kis Bálint: Az Árpádok királyi vére Magyarország családaiban. Bp. 1895. 5‒6.; Neumann Tibor – általam is osztott – véleménye szerint az sem zárható ki, hogy Margit apja III. István király volt, lásd Neumann Tibor: Egy „morva” herceg és egy Árpád-házi hercegnő leszármazottai. A Gyánúr-fiak eredete és rövid története. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica 130. Szeged 2009. 18‒19. 43 Kis B . : Az Árpádok királyi i. m. 8‒9. 44 Karácsonyi J . : A magyar nemzetségek i. m. 667.; Kis B . : Az Árpádok királyi i. m. 9‒10.
