Századok – 2017
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Szegénysorsok a Kalocsai Érsekséghez benyújtott segélykérelmek tükrében (1920–1944)
HÁMORI PÉTER 765 teljesen ködbe vész, mindössze tizenhárom férfit találunk. Ugyanakkor a múltbéli érzelmekre, vágyakra, szándékokra való hivatkozás szinte kizárólag nőknél fordul elő. 52 A nem ex-középosztálybeli kérelmezőkről szólva jogosan merülhet fel a kérdés: vajon esetükben nem lehet éppúgy kiilleszkedésről beszélni, mint a középosztályt is megjárt kérvényezők esetében? Hiszen feltehető, hogy amennyiben a szűkebb-tágabb (családi, rokonsági, szomszédsági) segítség, védelem rendelkezésükre állt volna, akkor nem folyamodnak az érsekséghez a nehézkes és fölöttébb kétes eredményű írásbeli instanciázás útján. A források azonban erre a kérdésre nem adnak választ: míg a volt középosztályi kérelmezők közül számosan utalnak arra, hogy minden egyéb lehetőséget megpróbálva, utolsó lépésként fordultak Kalocsához, addig a „mindig is szegények” (és talán még onnan is kiilleszkedettek?) kérelmei semmilyen utalást nem tartalmaznak a környezetükre. 53 A kérvényekben tükröződő értékrendi elemek A kérelmekben tükröződő értékrendet, pontosabban a világ értékeiről alkotott azon képet, melyet a kérelmezők a döntést hozó egyházi személyek elé kívántak tárni, a kérelmek stílusának bemutatásakor részben már elemeztük; alábbiakban ezt kiegészítve az instanciák számszerű bemutatására teszünk kísérletet, abban a reményben, hogy ez a szempont is közelebb visz a kérvények, illetve íróik szemléletrendszerének közelebbi megértéséhez. Az elemzés tárgyát alkotó 1352 iratban található hivatkozásokat – melyek egyfajta értékhieararchiának is megfeleltethetőek – az alábbi szempontok szerint csoportosítottuk (ötven, szúrópróbaszerűen kiválasztott segélykérelem áttekintése alapján): 1. Gyermekek száma 2. Gyermekek taníttatása 3. Betegséghez kapcsolódó hivatkozások (a kérelmező vagy hozzátartozója, ritkábban eltartója, gyakrabban gyermeke betegsége) 4. Munkaképtelenség (általában a kérelmezőé, kivételesen eltartójáé) 5. Munkanélküliség (általában a kérelmezőé, kivételesen eltartójáé) 52 Kivételt képez öt olyan kérvény, amelyek azt tartalmazzák, hogy szerzőjük pap, illetve szerzetes akart lenni, de szándéka egészségügyi okok miatt nem teljesülhetett. Érdekes módon mindegyikükről környezettanulmányt készíttetett az érsekség, és ezek közül három súlyosan elítélő körülményeket tartalmazott. (I. Józsefről 1941-ben például azt közölte plébánosa, hogy állításával megegyezően tényleg beteg, de nem templomba, hanem táncolni jár.) 53 Ha csak a „férjem két éve elhagyott” (V. Ágostonné, Bócsa, 1937. okt. 2.), „gyermekeim elhalván magamra maradtam” (Vargáné S??? Kata, Duna???, 1936.; az írás szinte olvashatatlan) jellegű utalásokat nem tekintjük a kiilleszkedés bizonyítékainak.