Századok – 2017
2017 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Stanisław A. Sroka: A középkori Bártfa és kapcsolatai Kis-Lengyelországgal (Szokola László)
689 TÖRTÉNETI IRODALOM Jelen művében a formuláskönyv anyagát perjogi oldalról közelítve: a város hatóságának elemzésével (a bíróra vagy bírókra vonatkozó szabályok, joghatóság, hatáskör, a magisztrátus szerepe és összetétele, a pecséthasználat, a városi jegyző) indítja. Ezt követi a város hatósági működésének bemutatása (a városi törvényszék előtt folyó per, a város hiteleshelyi tevékenysége, a szabályalkotó város, az ügyintéző városi magisztrátus). A könyvet – miután fogalmaiban és forrásanyagában is szervesen építkezik a szerző eddigi monográfiáira – érdemes azokkal együtt forgatni, ugyanakkor Béli – csakúgy mint korábban – a korszakra vonatkozó történeti munkákat is beépíti az alapvetően jogtörténeti alapokon nyugvó opusába. Az elemzés során egyértelművé válik az Ars Notaria sokrétűsége és adatgazdagsága. Jogtörténeti jelentőségén túl, melyet időbeli elsősége, az egyes jogintézmények működését érthetővé tevő magyarázatai (mint a két városi bíró egyidejú létezése egyes közösségeknél, illetve ezek hatásköre), vagy éppen a városi jogon alapuló per sajátosságainak kiemelése alapoznak meg, a munka történeti szempontból is fontos jelentőséggel bír. Egyrészt a Hármaskönyv dominálta történetírásban hangsúlyosabbá teheti a többszólamúságot (gondolván mind a Werbőczy előtti, mind az utána következő időszak ezidáig háttérben maradó műveire (az Ars Notaria mellett például a Négyeskönyvre), felhívja a figyelmet a korábbi kutatások folytatására és a korábbi eredmények újragondolására. Ez utóbbira Béli – munkáját Bónis György emlékének ajánlva – kísérletet is tett. Az Ars Notaria anyagát magyar nyelven olvasva a középkori oktatástörténet (illetve a jogi kultúrtörténet témakörén belül az utóbbi időben népszerű kérvény-kultúrát érintő vizsgálódások) újabb forrásai válnak elérhetővé. Ennek nyomán a magyar jogtudósok életére és munkásságára vonatkozó kutatások is felélénkülhetnek, ami új eredményeket hozhat nemcsak a történettudomány, de a jogtörténetírás számára is. Domaniczky Endre Stanisław A. Sroka A KÖZÉPKORI BÁRTFA ÉS KAPCSOLATAI KISLENGYELORSZÁGGAL MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp. 2016. 317 oldal Ha feltesszük magunkban a kérdést: vajon érdemes-e Magyarországnak, vagy egyes régióinak középkori történetét kelet-közép-európai kontextusban vizsgálni, a válasz nagy valószínűséggel egy határozott igen lesz. Ugyanakkor, ha a témában megfelelő magyar nyelvű pub likációt keresünk, kiváltképp ha nem dinasztikus kapcsolatokról van szó, akkor a lehetőségeink lényegesen beszűkülnek. Ezen a próblémán kívánt enyhíteni a Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport, amikor magyar nyelven is kiadták Stanisław A. Sroka 2010-ben megjelent Średniowieczny Bardiów i jego kontakty z Małopolską ( A középkori Bártfa és kapcsolatai Kis-Lengyelországgal) című munkáját. A kötet szerzője, Stanisław A. Sroka, a krakkói Jagelló Egyetem Történettudományi Intézetének professzora, kutatási területe a középkori Lengyelország, azon belül is elsősorban a lengyel–magyar kapcsolatok története. Számos tanulmánya jelent meg magyar nyelven különböző hazai folyóiratokban is.
