Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között II. rész
BARTHA ÁKOS 675 pártvezér bemutatkozó cikkében a „gyors és gyökeres átalakulás” mellett tette le itt a garast, ám a választások közeledtével puhult a retorika.174 Jól illusztrálja ezt a fajta tojástáncot Bajcsy-Zsilinszky 1931. május végi cikke, melyben a Kisgazdapártot temetve így fogalmazott: „jóhiszemű, de határozott és komoly, ha nem is gyorsan bekövetkező rendszerváltozást hirdető és előkészítő” ellenzékiség az ő feladatuk. 175 A Nemzeti Radikális Párt 1931. márciusi értekezletén a kormány földtehermentesítési törvényjavaslatával kapcsolatban igen elismerően nyilatkozott a pártvezér, 176 aki az NRP 1931-es kampányában „szabad mozgás”-t kért Bethlen Istvántól nemzeti alapon álló, hangsúlyosan nem destruktív, „becsületes ellenvélemény”-t képviselő pártja számára.177 Feltűnő a tarpai zászlóbontás visszafogottsága is: „Kérjük a miniszterelnököt, hogy magához méltó munkatársakkal vegye magát körül. [...] Rendszerváltás csak később jöhet, amikor felnő egy hatalmas nemzeti ellenzék.” 178 Sőt, a parlamentbe 1931-ben visszajutó nemzeti radikális politikus eleinte az országgyűlésben is a „szerves reformok” mellett tett hitet. Megfogalmazása szerint „olyan pillanathoz érkeztünk el, amely rendszerváltozást kíván ugyan, rendszerváltozás után kiáltoz, de a rendszerváltozásnak, sajnos, nincsenek meg a tárgyi alapjai. [...] Én nem kívánok többet a m. kir. kormánytól, mint azt, hogy azoknak a pártoknak, azoknak a mozgalmaknak, amelyek itt jót akarnak, amelyek máskép akarják megoldani ezeket az elmulasztott problémákat, ezeket a nagy szervezési reformokat [...] az ellenzéknek ezt a kibontakozását ne akadályozza.” 179 Nem meglepő, hogy a tiszteletteljes hangnem azonnal maliciózus visszhangot váltott ki a baloldalon: „A kormánytól a szabad mozgás és szervezkedés jogát kéri Bajcsy-Zsilinszky. Ezt Bethlenék minden bizonnyal megadják neki, mert abból a programból, amelyet az értekezleten kifejtett, kiderül, hogy az egész »nemzeti« és »radikális« pártalakításnak más rendeltetése nincs, mint az, hogy a jelenlegi politikai és gazdasági helyzet miatt bekövetkezett elégületlenséget és elkeseredést a kormánynak kedves és hasznos mederbe terelje. Nem hirdet rendszerváltozást, tanulmányozni akarja a helyzetet, és így tovább: ez Zsilinszkyék »nemzeti« és »radikális« programja”180 – fogalmazott a Népszava , még a választások előtt. bekövetkezik. Ha ezt kihúzzák, akkor túlbillen a dolog és abban, ami következik, sem Neked, sem nekem részünk már nem lehet.” – így Kozma rendszermentő radikalizmusa. Bajcsy-Zsilinszky levelezése. MTA BTK TTI Könyvtár. 174 Idézet: vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre : Nyergelni! Előörs, 1930. november 1. 3–4. 175 vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: A „független” Kisgazdamozgalom vége. Előörs, 1931. május 31. 1. 176 A Nemzeti Radikális Párt értekezlete. Budapesti Hirlap, 1931. március 6. 9. Vö. vitéz Bajcsy- Zsilinszky Endre: A „földtehermentesítési” javaslat. Előörs, 1931. március 1. 1–2. 177 vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: A jövő feladatairól. Előörs, 1931. január 3. 3–4.; Uő: Kell-e osztály szervezkedés? Előörs, 1931. január 10. 1–2. 178 A tarpai zászlóbontás. Előörs, 1931. január 18. 2. 179 Képviselőházi Napló 1931. I. 275–278. (1931. aug. 1.) 180 A nemzeti radikális párt programja és szerepe. Népszava, 1931. január 23. 7.
