Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között II. rész
A FAJVÉDŐ PÁRTTÓL A NEMZETI RADIKALIZMUSIG 672 állam jelentős népszerűségnek örvendett Európában157 és még az általa sokat kritizált Klebelsberg Kuno hidegkúti villájának fogadószobájában is ott lógott az olasz diktátor arcképe.158 Zsilinszky kezdeti, szinte kritikátlan rajongása a későbbiek folyamán fino modott,159 így 1925-ben már kijelentette, hogy „a magyar nemzet nem utánozhatja a fasizmust, mert a magyar nemzet vérmérséklete más, mint az olasz nemzeté, de a magyarok sokat tanulhatnak Mussolinitól”.160 Ennek ellenére vallotta, hogy „a fasiz musra szükség van, mert a fasizmus elsősorban nemzeti fegyelem. A fasizmus jelenti a társadalom hierarchiáját is, jelent a szélsőbaloldallal szemben egy szervesen felépített társadalmat, amelynek gondolatait ők már Szeged óta hangoztatják.”161 Bajcsy-Zsilinszky fenntartásai elsősorban a fasiszta állam etatizmusára vonatkoztak, mivel attól tartott, hogy Klebelsbergék hirtelen jött fasizmusszimpátiája ennyiben, vagyis az államosítás „megmerevülésében” fog kimerülni.162 Összességében tehát aligha van igaza Haraszti Sándornak, aki szerint „Bajcsy-Zsilinszky könyve elvitathatatlanul a legjobb forrásmunka a fasizmus magyarországi politikai szerepének és programjának megismeréséhez.”163 Ehhez sokkal inkább a húszas évek végén alakult Magyar Fascista Munkások Pártjának, illetve a Magyar Fascista Pártnak a programját kellett volna tanulmányoznia.164 Ám az is igaz, hogy a finom elhatárolódás ellenére a nemzeti radi kalizmus elméletére és Bajcsy-Zsilinszky elemzett publicisztikájára jórészt illik Roger Griffin fasizmusdefiníciója. Griffin szerint a fasiszták az önálló organizmusként felfogott, kollektív jegyekkel ellátott nemzet végveszélyéből indulnak ki és követelik a nemzet megszabadítását a káros idegenektől. A fasizmus ekképp a nemzet ősi dicső hagyományainak feltámasztásával ígér új organikus rendet. 165 A fent tárgyalt három jobboldali ideológiából (konzervativizmus, keresztényszociális gondolat, fasizmus) Bajcsy-Zsilinszky három közös tartalmat hasznosított: a forradalomellenességet, a gazdasági liberalizmus elvetését és a tradicionális értékek tiszteletét. A keresztényszociális irányzatot és a fasizmust emellett a korporatív társadalom- és állameszme kívánalma is jellemzi, ami szintén alapvető fontosságú nála. Jegyezzük meg azonban a korlátokat is: az evangélikus Bajcsy-Zsilinszky aligha 157 Vö. Szalai Miklós: Befogadás, értelmezés és kultusz: Mussolini és az olasz fasizmus megítélése a két világháború közötti Magyarországon. Múltunk 60. (2015) 4. sz. 50–71. (Szalai érdekes módon nem tárgyalja Bajcsy-Zsilinszkyt.) 158 Ujváry G.: „Egy európai formátumú” i. m. 181. 159 Részletesen lásd Bartha Á.: Fajvédelem vidéken i. m. 160 A fajvédők táviratban üdvözlik Mussolinit. Budapesti Hirlap, 1925. december 4. 3. 161 „A mi politikánknak az a célja, hogy hatalomra jussunk”. Budapesti Hirlap, 1926. március13. 3. 162 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Ködfoltok a fasiszta csillagképben. Előörs, 1930. április 26. 1–3. 163 Haraszti S.: A magyar fasizmus programja i. m. 164 Paksa Rudolf: Magyar nemzetiszocialisták. Az 1930-as évek új szélsőjobboldali mozgalma, pártjai, politikusai, sajtója. Bp. 2013. 53–54. 165 Roger Griffin: The Nature of Fascism. London–New York. 2003. 26–56. Köszönöm Paksa Rudolf nak, hogy felhívta a figyelmemet erre a párhuzamra.
