Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között II. rész
BARTHA ÁKOS 661 akinek már említettük utólagos kritikáját a Fajvédő Párt (közép)osztálypárt jellegéről, de ismerjük hasonló nézeteit a Szociáldemokrata Párt és a városi munkásság vonatkozásában is. Osztálypárt-ellenessége most új elemmel, a birtokos parasztságra szűkített kisgazdamozgalom kritikájával bővült. Félelmeit és a Nagyatádi-féle Kisgazdapártra vonatkozó kritikai megjegyzéseit egy héttel később éles formában vetette papírra Amiről kevés szó esett Derecskén című írásában. „Nemzeti demokrá cia. Nemzeti egység. Nemzeti radikalizmus. Az én legjobb hitem szerint ez a jövő dala”97 – fogalmazott, majd a többmilliós földmunkásság és a sokszázezres cse lédség felkarolását, telepítéssel megvalósítható földreformját vizionálta a Kis Újság hasábjain is.98 Az sem mutatott a megegyezés irányába, hogy az augusztus eleji tarpai népgyűlésen bejelentette önálló pártja megalakítását.99 Mindennek dacára ősszel folytatódott a közös rendezvényekkel nyomatékosított együttműködés, 100 sőt megkezdődtek a tárgyalások Tildy és Bajcsy-Zsilinszky között a közös pártról. A felek azonban nem jutottak dűlőre, így a Független Kisgazdapárt 1930. október 12-i alakuló gyűlését Bajcsy-Zsilinszky nélkül tartották meg Békésen. Hívei közül Nagy Lajos (bojti tanító), Kiss Ferenc és Csizmadia Lajos is itt talált politikai otthonra, legalábbis egy darabig. A Békés megyéből származó politikus távolmaradásában alighanem az Áchim-ügy is szerepet játszott, amit sem külföldön,101 sem Magyarországon nem felejtettek el. 102 A kérdés mindenesetre eldőlni látszott, sőt Bajcsy-Zsilinszky 1930. december 10-én kelt levelében Tildynek megüzente a „politikai háborút”.103 Ekképp 97 vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Amiről kevés szó esett Derecskén. Előörs, 1930. július 5. 1–3. 98 Idézi Vida István: Bajcsy-Zsilinszky Endre és a Bihar megyei Független Kisgazdapárt megalakulása (1930). Dokumentumok. Békési Élet 21. (1986) 3. sz. 301–302. A kisgazdák irányába történő kapcsolatkeresés nem zárta ki, hogy Bajcsy-Zsilinszky közreműködjön a két világháború közti Magyar Szabadság Párt kecskeméti megalapításán (1930. augusztus 10.), ahol egyrészt „ismertette a párt programját, amelyet az öntudatos, dolgozni akaró magyarság osztálykülönbség nélküli összefogásában jelölt meg. A királykérdésben a magyarság saját akaratának kell érvényesülnie. Kijelentette, hogy a szabadságpárt vidéki szervezeteinek megalakulása után ősszel kezdi meg országos tevékenységét.” A Nemzeti Szabadságpárt alakuló gyűlése Kecskeméten. Pesti Hirlap, 1930. augusztus 12. 2. Az Előörs a főszer kesztő beszédéből a Nagyatádi-féle Kisgazdapárt és a Fajvédő Párt politikájának meghaladását – az egységes nemzeti horizont szükségességét – emelte ki. Idézi Vida I.: Bajcsy-Zsilinszky Endre i. m. 299. 99 Sebestény Sándor: Honfoglaló útra. Bajcsy-Zsilinszky Endre és a bihariak . Debreceni Szemle 3. (1983) 1. sz. 107. 100 Vö. „A Biharmegyei Független Kisgazdapárt október 5-én Biharugrán nagygyűlést tart. A gyűlésen beszélnek: Nagy Lajos, Nagy Ferenc, vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre, Tildy Zoltán, Makkai János, Szabó Pál, dr. Vass Sándor, Szabó Árpád, Hegyessy Károly, Rózsa Imre.” A biharmegyei kisgazdapárt gyűlése. Pesti Hirlap, 1930. október 4. 3. 101 Vö. a bécsi munkáslap alábbi cikkével: Einen sozialdemokratischen Bauern gibt es nicht! Arbeiter Zeitung, 1926. december 12. 1. 102 Az Áchim-ügy még a harmincas évek végén, akkori saját pártján – vagyis a Kisgazdapárton – belül is képes volt feszültségeket okozni. Vö. Dernői Kocsis László: Bajcsy-Zsilinszky. Bp. 1966. 11. 103 A levelet és Tildy válaszát közli Vida István: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Tildy Zoltán levélváltása 1930 decemberében. Kritika 13. (1983) 1. sz. 21–23.
